Református Kollégium, Kolozsvár, 1903
100 tartja helyesnek, hogy a haladás kérdéseit csak a kormány, vagy annak pártja- indítványozhatja czélszerűen. Kötelességének tartja nyilván s világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, melyeknek minél előbbi létrehozását, a hon javára múlhatatlanul szükségeseknek hiszi. Ezek a következők: a) A közterhekben osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózott nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat, ezekre nézve is, mindnyájunk számára gyarapítani töre- kedendünk; de az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a czélok országgyűlési meghatározását, számadást és felelősséget föltételül kötjük. b) A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenek előtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek, képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése. c) A törvény előtti egyenlőség. d) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett kötelező törvény általi megszüntetése, mire nézve legki- vánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság a status közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék. e) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása. Minden előlépést. mely e czélokhoz közelebb vezet, a nélkül, hogy a jövendő kifejlődést megkötné, elfogadunk. Ez irányban fogunk hatni a jövő országgyűlésen s minden egyebet is, a mi az ország szellemi és anyagi kifejlődésére vezet, létesíteni törekedünk, nemzetünk kifejlődésének egyik leghatályosabb emeltyűjét, a köznevelést, igyekezendvén oly irányban vezettetni, hogy hazánkfiai munkás polgárokká képeztessenek s ezáltal személyes függetlenségük! e is támaszt nyerjenek. Nem fogunk mi ezen működésünkben soha megfeledkezni azon viszonyokról, melyek közöttünk s az ausztriai örökös tartományok között a pragmatica sanctió értelmében
