Református Kollégium, Kolozsvár, 1902
o Keveset tanultunk eddig az énekek közül is; ezeket sem maradandólag. Az új rendszer vezet arra, hogy a válogatott vallásos énekek megtanulásával hatoljunk azoknak mélységeibe, érezzük át, szelleműk olvadjon lelkűnkbe s igy, az ének szárnyain emelkedjünk Istenhez, akár magunk éneklünk, akár hallgatjuk az éneket. Sok ismétlés, helyes gyakorlat teremtheti meg ezt; tehát teljesen indokolt a nyolcz évi tanítás. Más, helyi czél is lebeg előttünk. Collegiumunk ifjúságára az a nemes feladat vár, hogy hangjának hatalmas tömbjével irányt adjon a közistentiszteleten a templomi éneklésnek. Ha szépen, összhangzatosan énekel, hozzá simul majd a közönségnek miveletlenebb, áhitatos hangja is idővel. Legyen elég ennyi az indokolásból. Az ifjúság önmagának s egyházunk egyik legféltettebb érdekének tesz szolgálatot, ha fölkarolja lelkesen az egyházi ének ügyét. Új tárgy lesz ez évtől kezdve az egészségtan tanítása. Sokáig vonakodtunk e tárgy taníttatásától, különösen arra való tekintettel, hogy tanítványaink szabad idejéből ne vegyünk el és azért, mivel a természettan és természetrajz tanárai a szükséges tudnivalókat, kísérleti, szemléltető alapon megadták. Elégnek látszott ez előttünk, mert mi semmit sem tanultunk gyermekkorunkban, legfennebb otthon láttunk annyit, hogy ha elvágtuk ujjúnkat, meszet kell vakarni a sebre, pókhálóval bekötni s úgy begöngyölni. Ma már nem elégedhetünk meg ennyivel. E téren is több önállóságra kell nevelni ifjainkat, hogy véletlen esetekben önmagukon és társaikon segitni tudjanak. Nevelésünk, tanításunk fejlődésének mindenesetre nevezetes mozzanata lesz, ha a VII. VIII. osztályosok az egészség megőrzésére szükséges tudni valókat magukkal vihetik az életbe. — Elöljáróságunk igen kedvező helyzetben volt, midőn az iskola orvosi s egyúttal egészségtan tanári állás csekély javadalmára pályázatot hirdetett. Iskolánk egykori jeles növendékei szívesen ajánlották fel szolgálataikat. Ezek közül intézetünk nevelt fiát Konrádi Dániel orvos