Református Kollégium, Kolozsvár, 1902

E viszonyokon csak akkor segíthetnénk, ha a család és az iskola nem lenne két egyén, a mely egymást meg nem érti, hanem egymás eszméivel törődnék, egymást megértené és a közös czélra együtt működnék.

A fertőző betegségek elleni védekezésnek legfontosabb eszköze e bajok természetének, ragályos voltának általános ismerete. A mig a természettudományi gondolkozás nem megy át a köztudatba; a mig nem érti és nem érzi minden ember széles e hazában, hogy mi is az a ragadós betegség; a mig nem tudja mindenki, hogy mitől féljen: addig e téren teljes eredményt nem érhetünk. Teljes jó eredményt csak akkor érhetünk el, ha a fertőző betegségeket ismeri maga a tanár, a ki idejekorán, a legkisebb gyanú esetében orvoshoz utasítja a tanulót, s ez által jókor elkülöníti, mert inkább különítsünk el 10—20 tanulót, a kikről pár nap múlva kisül, hogy nem volt fertőző bajuk, mintsem egy igazi ragadós betegségben szenvedőt a többi egészséges tanuló között elnézzünk. Viszont a szülői ház folytassa, méltányolja, kövesse az iskola, a tanár, az orvos törekvéseit. Hogy ezt tehesse, ismerni kell a szülőknek is a hygiene e szabályait. E végből fel kell világosítani a szülőket, a mit legjobban azzal érhetnénk el, hogy minden szülőnek, minden tanév elején a beiratkozás alkalmával a legszükségesebb ismereteket tartalmazó füzetecskét adnánk, vagy pedig az évharmad végén kiosztani szokott iskolai értesítő hátán figyelmeztetnők a szülőket, gyámokat a ragadós fertőző betegségek veszélyeire és hangsúlyoznék az ellenük való óvóintézkedéseket. — Ezekből megtanulhatná a szülő s különösen a jó anya, — mert a jó anya a gyermek legjobb orvosa, — hogy nemcsak a ragadós fertőző betegségben szenvedő gyermekét ápolja otthon, hanem az egészségeseket is tartsa távol az iskolától.

Könnyebb áttekinthetésül táblázatba állítottam össze a leggyakoribb iskolai fertőző betegségeket, feltüntetve az egyes betegségek lappangó és tünetes szakaszainak a tartamát valamint azt is, hogy mikor jelentkezik az iskolá-