Református Kollégium, Kolozsvár, 1902

midőn a nyúl lázas, kezdődik a tünetes szak, a betegség nyilvánvaló szaka. Igaz ugyan, hogy ez a tünet: a láz nemcsak a veszettségre, hanem majdnem minden fertőző betegségre jellemzetes, de hogy az állaton tényleg kiütött már a betegség, azt azzal bizonyíthatom be, hogy ha idegrendszeréből ilyenkor egy kis részt beoltok egy más egészséges állatba, azon is kiüt a veszettség megfelelő lappangás után.

Magától értetődik, hogy e szakok tartama a különböző fertőző betegségeknél más- és más, sőt ugyanazon betegségnél sem mindig egyenlő. Nehány óra és több hét között váltakozhatik.

Ha a tünetes szak elején a fertőző betegség kiütésének már legelső gyanújánál úgy járunk el, mintha kétségtelenül fertőző megbetegedéssel volna dolgunk, s betegünket már ekkor elkülönítjük, kitiltjuk az iskolából, számíthatunk legalább valószínűséggel arra, hogy a fertőző betegség tovahurczolását megakadályozhatjuk. — Az orvosok meg is tesznek mindent ezen a téren, egyszerű, könnyen érthető modorban írott füzetek utján terjesztik a fertőző betegségek ismertető jeleit, sürgetik az azok elleni óvintézkedéseket. Hogy én mégis ilyen tárgyról szólok, annak oka abban rejlik, hogy rövid fél évi iskolaorvosi működésem alatt meggyőződtem a felől, hogy a fertőző betegségek nem ismerése, az óvóintézkedések be nem tartása miatt behurczoltatott intézetünkbe is a kanyaró és a járványos fültőmirigylob (mumps). Pedig, hogy mily üdvös a korai felismerés és elkülönítés éppen az iskola szempontjából, csak egy példát hozok fel, a mely itt a mi iskolánkban fordult elő. Az őszi szünidő utáni első reggelen egy I. g. o. tanuló jelentkezett nálam, a kinek régibb idő óta fennálló bőrbaját orvosoltam. Feltűnt e gyermek kötőhártyahurutja, náthája. Vizsgálatnál a torok kisfokú belöveltsége mellett 37'5°C. hőemelkedést találtam. Tekintettel arra, hogy kanyaró járvány ideje volt, eltávolítottam az iskolából. Otthon kiütött rajta a kanyaró, intézetünkben pedig több eset nem fordult elő.

— 113 —

K