Református Kollégium, Kolozsvár, 1901

11

jó népies nyelven szólalnak meg s mondják el rigmusaikat, hogy méltó előde ez az egy évtizeddel később felbukkant Szökött katonának.

Nagy szolgálatot tett Gaál József Peleskei nótáriusa (1838), de még inkább Nagy Ignácz Argyrus királyfia (1840 ) Ez a bohózatos vígjáték magában foglalja a népszínműnek és vaudevillenek csiráit s tanúságot tesz arról, hogy korában senki sem írt tisztább és zamatosabb népies nyelven, mint Nagy Ignácz. Már humoristicus dolgozataiban megnyilatkozik nagy és finom érzéke a népies iránt Sobrijáról pedig, mely Budán 1838-ban Hősök czimen jelent meg, ezt írja a Szépirodalmi Figyelő : „a népi jelenetek oly jól vannak megcsinálva, hogy akaratlanul azt árulják el, hogy Nagy Ignácz a magyar népet mily jól ismerte s nem tesz úgy, mint az eddigi vígjáték írók, hogy német vígjátékok parasztjaira csak magyar gatyát ad, de egyéniségekből hiányzik a magyaros zamat.“ (Szépirodalmi Figyelő 1839. 813.) Mivel Nagy Ignácz ez irányú működése távolról sincs benne a köztudatban, bár unalmas, mégis kénytelen vagyok még egy idézetet venni Bayertől, a ki ezt mondja: ..sem a Szökött katona, sem a többi népszínmű nem született volna meg, ha Jakab István az epizodikusán alkalmazott népiest, de főleg Nagy Ignácz irányt nem jelöl ki, sőt példával is nem mutatja, hogy a magyar színpad és dráma irodalom újjászületése csak oly módon válik lehetségessé, ha az iró leszáll a nép közé és azt tanulmányozván nyelvével együtt új életre kelti az elkorcsosult s kivált a népiest teljesen elhanyagoló és eddig tisztán magyarosításokon élődő magyar színpadot és szinirodalmat.“ (i. m. II. 74.) Nagy Ignáczra nézve ebben a mondatban sokkal több igazság van, mint Bayerre nézve pongyolaság.

íme, ha futólagosán állanak is előttünk az adatok, azt látjuk, hogy a mint Petőfinek és Aranynak megvoltak az elődeik, a drámában is jókor feltűnik a népies elv. A népélet komolyabb oldalait tárja föl Katona; idyllikus jeleneteket találunk Kisfaludyná! és Jakab Istvánnál ; bohózatos felé hajlót Csokonai, Kisfaludy, Gál József műv eiben ; tündérie-