Református Kollégium, Kolozsvár, 1900
74 — képzése; az egyszerű és összetett mondat fogalma, az egymás mellé és egymás alá rendelt mondatok; alanyi, jelzői, tárgyi, hely-, idő-, mód-, ok- és czélhatározó mellékmondatok; az „ik“-es es nem „ik“-es igék tárgyatlan és tárgyas ragozása a jelentő, felszólító és óhajtó módban. A helyesírás főbb szabályainak megállapítása nyelvtani alapon s a különféle írásjelek használatának gyakorlása. Kézikönyv: „Nyelvtani gyakorlókönyv“ a 3. és 4. o. számára, irta Nagy László, átdolgozta Komáromy Lajos. Hetenként 3 órán. c., Helyesírás. Előírás, előmondás után és másolva a következő dolgozatokat készítették: 1. Gondolatok; 2—3. A fiatal darú; 4. A fecsegő; 5. Rokonhangzású szók; 6. A szénsav; 7. Példabeszédek; 8. Életrajz (Arany), 9. Életszabályok; 10. A gólya és vadrécze; 11. Hideg és meleg; 12. Intés, irta Erdélyi János (vers); 13. Életrajz (Petőfi); 14 — 15. A búzakalászok; 16 A harag. Intés; 17. Idézett mondatok. Hetenként 1 órán. d., Fogalmazás. A dolgozatok czimei: 1. Szótagolás. 2. Mondatok egyes és többes számban. 3. Mondatok a jelen, múlt és jövő időben. 4. Mondatok bővítése jelzővel. 5. Mese. (Fogalmazási kérdések után.) 6. Összetett szók a 17. olvasmányból. 7. Összetett szók tagolása. 8. Birtokos raggal ragozott szó. 9. Mondatok bővítése tárgygyal. 10, A papagály. 11. Mondatok bővítése helyhatározóval. 12. A holló és róka. (Elbeszélés után) 13. Névutók ragozása birtokos raggal. 14. Névragok ragozása birtokos raggal. 15. Az Igazság és Hamisság. (Elbeszélés u.) 16. Származékszók. 17. A nyúl és kutya. (Elbeszélés u.) Hetenként 1 órán. Számtan. A tizes számrendszer ismétlő áttekintése s az egész számokkal való négy alapmivelet begyakorlása után; főbeli számvetés törtszárnokkal; a törtszám jegye, a valódi és áltört, a vegyes szám; előfogalma.ka törtszámokkal való műveletekhez; a négy alapmivelet közönséges törtekkel; a miveletek begyakorlására házi és iskolai dolgozatok. Hetenként 3 órán. Földrajz. A magyar birodalom politikai felosztása; az osztrák császárság tartományai; Európa s a többi világrész hegy-, víz- és néprajza általános vonásokban; a föld fór-
