Református Kollégium, Kolozsvár, 1899
- (58 egyik szélétől a másikig egyes magánosok, társulatok, egyesületek, a sajtó, sőt a hivatalos hatóságok is. Az országos Iparegyesület 1889. decz. 3-án egyhangú lelkesedéssel emeli •határozattá Gelléri Mór iparegyleti igazgatónak következő indítványát: „Egyesületünk állandóan szemelőtt tartván az iparpártolás terén reá váró feladatokat, minden általános és specialis alkalmat készséggel ragad meg arra nézve, hogy e téren gyakorlati eredményeket érjen el. Ilyen alkalom gyanánt kínálkozik a quotaemelés1 küszöbön állő nagy fontosságú eseménye, mely elől politikai okokból kitérni—fájdalom — nem lehet. „De mert az ország egész közönsége érzi és tudja, hogy ez a kényszerű áldozat mindenkit kellemetlenül érint, minden hazafias érzésű magyar ember bizonnyára szívesen fogja az alkalmat keresni, hogy elégtetek szerezni segítsen. És igy ha valaha, akkor most sikerrel való kilátással valósíthatjuk meg azt a régi óhajunkat, hogy a közönség ne vásároljon se osztrák, se külföldi árukat, hanem vásároljon magyarországi készítményeket, hogy e réven a feláldozott miilókat visszahódítsuk. „Ez alapon egyesületünk indítson országos actiót és úgy a kereskedelmi és iparkamarák, mint az ipartestületek és más ipari és társadalmi körök, kaszinók és egyletek útján, végre az egész hazai sajtó támogatásának kikérése mellett forduljon ismételten a magyar közönséghez a magyar ipar és termelés demonstrativ és következetes pártolása érdekében, hogy e réven Austriának évi 80 millió korona behozatali többletét csökkentsük s túlfeszített áldozatunkat behozzuk.“ Kolozsvárt az E. M. K. E. kezdeményezésére gr. Béldi Ákos főispán elnöklete alatt 1900. jan. 17-én „Erdélyi iparpártoló szövetség“ alakult, mely magát az Orsz iparegyesület szervének tekinti; vezetője Sándor József, orsz. képviselő, az E. M. K. E. nagy tevékenységű főtitkára és t. alelnöke. A sajtó főleg 1899. deczember hava óta, különösen Hegedűs Sándornénak, a kereskedelmi miniszter nejének, a
