Református Kollégium, Kolozsvár, 1898

— 33 —

oratio recta és oratio obliqua. A mellékmondat szórendje és kivételei. 47—51. A kötőmód fél- és régmúltja. A töltételes mód. /. 52—61. A segédigék, a gyenge és erős igék hajtogatása, tehát ismétlése. A származott gyenge igék ismertető jele (2 gyak.) 62 — 72. Az erős és vegyes hajtog. igék. //. 73 — 78. A szenvedő alak és átváltoztatása cselekvő alakúvá (2 gyak.) 73 —84. A visszaható és a személytelen ige (6 gyak.) 85—34. Értelem módositó segédigék (6 gyak) 35—115. (/). A rendes gyak. kívül még a következő írásbeli dolgozatokat végezték az osztályban: 1. A ló és a szamár. 2. Május. 3. és 4. A méh. 5., 6., 7. és 8. Életképek, Kézikönyv Graf Jakab: Német nyelvtan és gyakorlókönyv, 6-ik kiad. Hetenként 4 órán tanította Graf Jakab.

Történelem. 1—10 órán: a történelem előtti idők és a keleti népek története. II. 11 — 30. A görögök történetéből a mondák kora, Sparta és Atlienae szervezése, Solon törvényhozása, a tyrannis, Clisthenes újitásai, a görög gyarmatok. / . 31 — 54. A persa háborúk, Atlienae emelkedése, fénykora Pericles alatt; a peloponnesusi háború; Sparta és Thebe hegemóniája; a görög szabadság bukása, Macedónia, Nagy Sándor. //. 55—64. Róma a királyok korában. //. 65 — 85. A köztársaság a jogegyenlőség1 kivívásáig és Itália meghódításáig. Róma harczai a világuralomért. A köztársaság hanyatlása és bukása. //. 86—36. () Kézikönyv Kiss Lajos, Az ókor története. Hetenként 3 órán tanította Dr. Török István.

Természetrajz. Az 1 12 órákon: chemiai előismeretek; a levegő és a viz természettani és chemiai tulajdonságai; Nt 0 és H kisérleti alapon; vegytani analysis és synthesis; vegyidet és keverék fogalmi meghatározása; a chemiai elemek osztályozása, jelzése; parány- és tömecs- súly; vegyérték őség; //. A 13-24 órákon: a C, S, P, Cl, 7, fír. és FI. elemek és legfontosabb vegyületeik. /. A 25 —32 órákon: a savak fogalmi meghatározása kisérleti alapon; a K, Na, Ca, Mg Al könnyű fémelemek; az aljak és a sók fogalmi meghatározása kisérleti alapon; //. A

3