Református Kollégium, Kolozsvár, 1897

53 szetek, körükben a költészet; a költészettan, költői tárgy, tar­talom, költői nyelv, verselés és az alapeszme. (5—20. Részle­tezésük körében a költői tartalom viszonya a valóhoz és a költői irály különféle fajai (a kellemes, fenséges stb. nyelve­zet) 3 dolgozattal. //. 21—60. A költői alak: a szerkezet és a technika; a hangsúlyos és az időmértékes verselés, meg a rím. 5 dolgozattal. //. 61—76. Az alanyi költészet: dal, óda, elégia, költői levél, epigramma és gnóma, szatíra, tankölte­mény 2 dolgozattal. //. 77- 83. A tárgyias költészet köréből a leíró műfajok (a költői leírás és az idyll) meg a kisebb el­beszélő költemények (a románcz, ballada, példázat, rege és a monda) 1 dolgozattal. //. 84—96 (//). 1 dolgozattal. Névy László olvasókönyve (Olvasókönyv az írásművek elméleté­hez) és Torkos László költészettana alapján, az újabb vers­elméletek figyelembe vételével. írásbeli dolgozatok: 1. »Ká­dár Kata« ez. költemény tartalma és alapeszméje. 2. A tér mészet ősszel. 3. Berzsenyi »Fohászkodás« ez. költeményének nyelvezete. 4. A közelítő tél. Berzsenyi után, szabadon. 5. A »Télen, nyáron« kezdetű dal versalkata. 6. A karácsony. 7. Az »Osztályrészem« és a »Fohászkodás« versalakja, összeha­sonlítva. 8. Szülőföldem. 9. A »Sóhajtás« ez. dal fejtegetve. 11. Tavaszi dal. 12. A kolozsvári temetőben (elégia prózában.) Hetenkint 3 órán tanította Erdélyi Lajos. Latin nyelv. 1—8 óra. C. Sallustius Crispus élete és iro­dalmi munkálkodása, műveiből vett szemelvények alapján. Az alaktan átismétlése. 7—20. Sallustius »Oe hello Jugur- tliino« czímü munkájának I—V. f. tárgyi és nyelvi magyará­zatokkal s egyes szebb részek szaval tatásával. A szóképzés- tan. //. 21—50. VI—XIV. f. A casusok tana. //. 51—80. XV — XXIV. f. A névszók használatában levő sajátosságok. //. 81 — 110. XXV—XXXI f. Az igeidők használata. //. 111—119. Az egész mű tartalmi összefoglalása a XXXII— CX1V. fejezetek­ből vett egyes kiválóbb részek eursim fordításával. //. 120 — 125. P Ovidius Naso életrajza és munkáinak ismertetése, rö­vid szemelvényekkel illustrálva 126—151. Ovidius »Metamor- phoseséből az I. 1—51. Az igemódok használata, főtekintet­tel az összetett mondatok szerkesztésére. //. 152—171. Trist- I. III. és IV. X. A participiumok, gerundium és supinum

Next

/
Oldalképek
Tartalom