Református Kollégium, Kolozsvár, 1897
— 12 — világnak gyarlóságait annak a tökéletes, eszményi világnak sugarainál látják. A humort sokfóleképen igyekeznek megmagyarázni az aesthetikusok, de tulajdon képen nem egyéb az, mint egy sajátságos világfelfogás: ideális és reális egyszerre A humorista bölcs, kinek lelke előtt tökélotes eszményi világ lebeg s minden ez világi dolgot ez eszményi világ tökéletességéhez mérve lát. Ezért ideális, a mint Ulrici kifejezi: egyik alapja az Ítélet ideálizmusa. Természetes, hogy az eszményhez mérve gyarlandónak lát minden emberi dolgot. Ha azonban ennyi volna a humor, akkor Kölcsey Vanitatum vanitas ez. költeménye, a mely pedig, a mint Imre Sándor kifejezi, megtagadása minden humornak, minthogy minden nagyot kicsinek mond, akkor e költemény a humor legfényesebb alkotása volna. Holott épen nincs benne humor. A humor azonban nemcsak ideális, hanem egyúttal reális világfelfogás is. Látja a világot a maga mivoltában is,* és a humoristában sokkal magasztosabb lélek lakik, mintsem meg ne békülne a világi vagy mondjuk: az emberi gyarlóságokkal, különösen mivel látja, hogy minden dolognak két oldala van.** Tudja, hogy a végtelen és tökéletes eszménynek csak megjelenései, alakjai végesek. A rózsának van tövise is, de van illata; a könnyeknek van fájdalma, de van gyönyöre is. Tudja, hogy a szivárvány csak megtört napsugár, tudja, hogy a nagyok kicsinyekben nyilatkoznak meg. Tudja, hogy a hős nagy ember, de ha nem ügyel a lába alá, elbukik és kiszakítja a térdén a nadrágát. Látja az ember erejében gyöngeségének alapját, de látja gyöngeségében jó szivét. A ki pedig ezeket igy látja, az úgy áll a világban, mint egy komédiában: nevet a látszaton, mert átlát rajta; szereti a gyarló külsőt, mert tudja, hogy nemes belső takarója.*** Nevet a világon és gyönyörködik benne, mint a gyermek a karácsonyi lyukas czipőben, a melyről tudja, hogy kedves ajándékokkal töltötték meg kedves kezek. Érzi, hogy a világ nagyszerű, az eszmény tökéletes, de tudja, hogy megjelenéseiben kicsinyes. * Carrier Aesth. 420. ** Carr. Aesth. 220. *** U. o.
