Református Kollégium, Kolozsvár, 1896

- 4 — vekedjenek, atyáik hitében megerősödjenek s kicsinyben hozzá szokjanak az élet nagy küzdelmeihez. Yan egy otthon, mely­hez az életen át ragaszgodik, vonzódik az, ki gyermek, s ifjú korának kedves éveit ott töltötte. Mi az oka, hogy szülők, ki­ket a sors messze távolba, az ország más oldalára vetett, kö­zelebb levő iskola helyett ide küldik gyermekeiket, hol ma­guk töltötték ifjú éveiket? Honnan magyarázható, hogy ma, mikor a társadalom sokoldalú igényei túlságosan lekötik az emberek anyagi erejét, a collegiumunk iránti ragaszkodás és jóindulat nem kevésbé nyilvánul tettekben, mint bármikor ez előtt ? Kegyes alapítóink száma évről-évre szaporodik s az utolsó tiz év alatt ötször akkora a tett alapítványok összege, mint a megelőző tiz év alatt, s a lefolyt utolsó évben a fél­százezer forintot meghaladja az az összeg, melylyel ahitbuz- góság és áldozat készség hozzájárult collegiumunknál a köz­nevelés oltára fentartásához. Honnan az a lelkesedés, mely­lyel évről-évre összegyűlnek baráti találkozásra a férfiak, kik tizenöt-húsz-huszonöt évvel azelőtt, mint gyermekifjak hagy­ták el intézetünk falait ? S a találkozások soha sem múlnak el a nélkül, hogy maradandó nyomot ne hagyjanak collegiu- munk történetében ? Ha magunk kételkednénk abban, hogy van-e hivatása collegiumunknak, mint felekezeti intézetnek. napról-napra újabb okok eloszlathatják kételyeinket. S mégis most, mikor, hála a felekezeti kegyeletnek, oly mértékben szaporodnak se - gélyforrásaink, mint még soha egy tizedévében sem negyed- félszáz éves múltúnknak, most mondjuk magunkat szükölkö- dőknek. Igenis, mórt most a tanintézetekkel szemben oly igé­nyek merülnek fel, melyekről ötven évvel ezelőtt fogalmuk sem volt az akkoriaknak. A tanítás ügyének érdeke megki vánja, hogy egy gymnasiumnál tizenhárom-tizennégy rendes tanár legyen és mi vagyunk nyolcz-kilenczen. Szép, tágas, vi lágos tantermekre van szükség s a mieinkek, ez előtt száz évvel építve, szűkök, sötétek, boltívesek. Torna-csarnok kell, hogy a testi nevelés ne maradjon mögötte a szelleminek s mi sok év óta a távolfekvő, rosszul berendezett városi tornahe­lyiséget használjuk. A tanárnak szabadnak és függetlennek kell lenni a megélhetés gondjaitól, nem szabad túlterheltnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom