Református Kollégium, Kolozsvár, 1894

— 10 —

E babérkoszorút azonban Octavius nem önmagának, hanem azon férfiaknak köszönhető, a kik törhetlen ragaszkodással, önzetlen odaadással tevék magokévá ügyét: vejének Agrippának és Maecenasnak, kikről még ellenfeleik is elismerték, hogy úgy háborúban, mint békében csak az állam jólétét munkálták. E két férfiúnak tekintélye és igazságszerető magatartása képezik azon kulcsot, melylyel a már Augustussá alakult egyeduralkodó teljhatalmának titkához juthatunk.

Agrippa a csaták hőse, a kinek rendkivüli katonai talentuma biztosítá a győzelmeket, melyekért diadalt . . . Octavius ült; Maecenas a békének ura, otthon nagyobb zaj nélkül szerencsés kézzel intézé el mindazokat a kényes ügyeket, a melyek barátjára kellemetlenek lehettek, szeretetreméltóságával még a senatorok közül is (maga nem volt a senatus tagja) a politikai álláspontjukban habozókat Octavius pártjára téríti; a szellem munkásait, kora legelső költőit, művészeit szívélyességével lekötelezi s elveinek, terveinek apostolaivá szegődteti.

De hát ki volt Maecenas ? E név manapság is annyira ismeretes, hogyha egy középmüveltségű embertől megkérdezzük, kész a felelettel: a költőknek, a tudományoknak pártfogója. Eszménykép, milyen után sok modern költő sóhajtozik, soha feledésbe nem menő typus, minő az ókorból kevés maradt ránk!

C. Oilnius Maecenas gazdag etruszk eredetű lovagcsalád sarja, a Kr e. első század ép azon évtizedeiben játszik Róma nyilvános életében nagy szerepet, a midőn Octavius küzdelmei a hatalomért kezdetüket veszik s mivel az állam zilált viszonyai közül a kibontakozást az egyeduralom felállításával véli lehetségesnek, Octaviushoz csatlakozik mint hű tanácsadó, okos tervező. Személyében az ügyes államférfi, az Ízléses gavallér, a bőkezű pártfogó jellemvonásai egyesültek.

Seneca politikai tekintetben ingenium grande et virile-nek nevezi és ha azt diplomatiai kiküldetései sikerére, valamint helytartói működésére érti, teljesen igaza van. Valahányszor Octavius felett vészt jósló fellegek csoportosultak, Maecenas oszlatá szét azokat, így a midőn Antonius és S. Pompeius közt szövetség volt Octavius ellen alakulóban a veszély elhá-