Református Kollégium, Kolozsvár, 1893
3 A koczka el volt. vetve. A vármegye szűk halárai közül kilépett Kossuth s ettől fogva utolsó perczéig, az egész országnak, az egész nemzetnek áldozá minden munkásságát. A szabadság lángoló szeretete ragadta magával szélesebb működési körbe. A szabadságnak, alkotmányosságnak, a magyar nemzetnek, társadalmi egyenlőségnek imádása leszi őt tántoríihatatlanná elvei iránt s a mily kitartást tanúsít a sajtószabadság kivívása ügyében, ugyanazon hévvel karolja föl ama kor minden kimagasló eszméit. Megjelent Pozsonyban, mint a „távollevők követe.'“ 1832. decz. 17-én adta ki az első számot Országgyűlési Tudósításaiból. Hetenként kétszer jelent meg. írott lapok voltak ezek, melyeket Kossuth a segédkező ország- gyűlési ifjaknak tolla alá diktált, eleven hűséggel, a hazafias mozzanatok kiemelésével, a kormány törvénytelenségének ostorozásávál. Az országgyűlés működéséről csak e tudósításokból lehetett értesülni, mert a beszédeket nem volt szabad kinyomatni. A „Tudósításokat“ tehát kézről-kézre adták vagy gyülekezetek előtt olvasták föl, minél fogva az ország közönsége tájékozást nyert a törvényhozó testület működéséről, mely határozottan ellenzéki volt. A közönség mohó vágvgyal olvasá és hallgató e Tudósításokat, az ellenzéki szellem nagy arányokban terjedt, a kormány megriadt ettől s titkon utasította a postamestereket, bogy ne szolgáltassák ki az „Országgyűlési Tudósításokat“ megrendelőiknek. A vármegyék úgy segítettek magukon, hogy lovas hajdúikkal hozatták el lapjaikat Pozsonyból. Az országyülés bevégződésével megszűnték a tudósítások is de a közönség nem nyugodott meg benne. Az előbbihez hasonló lapot óhajtott. Kossuth a felszólításnak engedve, 1836. jul. 1 én adta ki új, írott lapjának első számát „Törvényhatósági Tudósítások“ czírn alatt. Az ország minden vármegyéjéből értesítették őt a vármegyei eseményekről, gyűlések határozatairól s ezek alapján állította össze lapját. Ugyanaz a szellem ugyanazon elevenség, az újítások iránt ugyanazon lelkesedés vonult végig e lapokon is, mint. az országgyűlési tudósításokon. De nem sokáig leheteti az elöhaladás hirdetője, hiszen már az előfizetési felhívás terjesztését, is eltiltotta a nádor a király nevében. Kossuth azt felelte, hogy a törvényhatóságok ülései nyilvánosak; a mi nyilvánosan történik, arról szabad értesítést venni s szabad értesíteni másokat. „Ehhez jogom van s 1*
