Református Kollégium, Kolozsvár, 1893

többek között ezeket mondá: „Lelkem egész meggyőződésével ismétlem, mit a rendek táblája 1844-ben kimondott, hogy a magyar alkotmányos élet kifejlődése az örökös tartományok mellett lehetséges. Nézetemet mindenkor azon hajlam lelkesítette, miszerint részünkről minden készség megvolt és megvan a különválni látszó érdekek kiegyenlítésére örömest nyújtani segédkezet, csak a részben legyünk biztosak, hogy ezért országos önállóságunk vagy épen alkotmányosságunk árul nem kívántatik? . . . „Az örökös harcz a nemzet és kormány közjogi hatalmának korlátái felett csak azért van, mert az 1791. évi 10. tvczikk nem valóság, s mert a birodalmi főkormányhatalom rendszere az alkotmányossággal összhangzásban nincs. EI- annyira nem látom én ezen rendszer fenntartását a felséges uralkodóháznak érdekeivel azonosítva, hogy inkább azon véleményben volnék, miként az lészen a Habsburgház második alapítójaki ezen rendszert alkotmányos irányban reformálja.“

Batthyány a felsöházban dörögte a főrendek fülébe, hogy Magyarország nyugalmát csak az biztosíthatja, ha Ausztria is alkotmányos állam lesz.

„Vagy tán azt merné valaki állítani, — így szólt — hogy a magyar érdekre nézve közömbös dolog az, vájjon Austria diploma- fiája az alkotmányos, avagy az absolutistikus mérlegbe veti-e a maga voksát ?

Még jóslattehetség nélkül is kitalálhatni, hogy a közelebbi háború, elvek háborúja leend, és hogy azon két jel>zó, mely bizonyos idő óta két ellenséges táborra osztotta a statusludomány és a szónak férfiait, maholnap lobogókon lesz olvasható, melyek után rohanandnak Európa majd minden hadseregei; vájjon akkor is közömbös dolog fog-e lenni a magyarra nézve Ausztriának külpolitikája: ha akkor zászlóin nem a mindnyájunkat lelkesítő „alkotmányos szabadság,“ hanem a törvényeink által száműzött „korlátlan hatalom“ jelszava leend felírva?“

Az alsóház felirata nem juthatott a király elé a főrendek ellenzése miatt. De a birodalom két testének összeforrasztó eszméjét, a párisi forradalom 1848. februáriusában újra felveté. Kossuth Lajos 1848. máiczius 3-án felirati javaslatot terjesztett elé, melyben a népképviseleti alapon álló alkotmány s a felelős minisztérium törvénybe iktatását kéri.

— 9 —