Református Kollégium, Kolozsvár, 1889

5 mert megvan neki a szakmájához szükséges ügyessége, de ezért nem művész. A rajzbeli ügyesség, tágas értelemben, sok embernek kell: az a rajzolás, melyet a művész gyakorol, nemcsak az ügyes­ségen alapszik; ahhoz még sok más tényező szükséges mely által mürajzolássá válik. A rajzolás művészi szempontból nem csak ügyes­ség, de az ügyességet feltételezi, mert hisz ez ügyesség pár excel- lence.“ A ki ma még a rajzra szükséges tehetségről beszél, az nem ismeri ezen tan természetét és célja', igaz. hogy kézi ügyesség után törekszik, hanem ez nem végcélja a rajznak. Valamint a köl­tészet, vagy a klasszikus nyelvek tanulásának célja nem az, hogy a tanuló költeményeket Írjon, vagy latin, esetleg görög nyelven le­velezzen: ép oly kevéssé kívántatik, hogy a tanuló sikerült rajzokban adjon kifejezést gondolatainak. Ott, mint itt csak célhoz vézető eszköz, mely cél abban áll, hogy a tanuló szellemi erőit gyakorolja a széppel való foglalkozása által, közreműködjék az alaki képzés és az ízlés fejlesztésére. A mai rajzoktatásnak céltudatos, tudományos alapja van, szigorú módszerrel van keresztülvive, következetesen simul a gyermeki gondolkodáshoz, és itélötehetséghez és csak má­sodízben törekszik bizonyos kézi ügyességre. A tanuló dolgozata tanúskodjék értélemről; azért mindenféle gépiesség ha fényes ered­ményt mutatna is, távol tartandó. Csak a laikus ámittatja magát a külszin állal, a szakértő a rajz értékét az értelem szerint fogja megítélni. Hogy miképen itél az avatatlan, bizonyítja, hogy egy ki­tűnő művésznek és jeles tanítónak működése nem tetszett, mert a gypsz utáni rajzolásban az alak megértésére helyezte a fösulyt : a vonalok nem voltak elég szabályosak, az árnyék nem folt n lküli. Ebben rejlik az oka annak, hogy némely tanár mesterfogásokat al­kalmaz és díszvizsgára dolgozik. Kerüli a kellemetlenséget. Ádám Iván azt mondja: „Rajzolni annyi, mint szellemileg látni. Szellemileg látni, annyi, mint utángondolni. megfontolni és összeha- sonlitani.“ Látni tanitni. ez a rajzoktatás feladata: a tanár figvel- mezteti a tanulót, az alakok helyzetére, a tagok közti viszonyokra, szoktatja a szemet a vonalok irányára és hosszúságára, a mértani alákidom és a segédvonalok feltalálására, felébreszti a szépérzéket és fejleszti a kéziügyességet A különféle jelek felismerése szellemi cselekvés, a rajzolás is az legyen, a miért is a rajztanifásnál min­den ki van zárva, a mi az önálló Ítéletet és tevékenységet gátolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom