Református Kollégium, Kolozsvár, 1885
44 gozat Kézikönyv: Mocnik-Wagner : Algebra. V-ik kiadás. 1884. Heti 3 órán tanította dr. Sárkány Lajos. Geometriai rajz. A kör- osztása és a sokszög szerkesztése; a kúpszeletek cykloidés evolvens szerkesztése. Díszítmények rajzolása s színezése, Hetenként 2 óra. Tankönyv: Landau és Wohlrab, rajzoló geometria III. fűz. Graf Jakab. Ásvány-közét- és földtan dr. Róth Samu kézikönyve nyomán. Hetenként 3 órán Paradi Kálmán. V. gynm. osztály. Vallás. Keresztyén egyháztörténelem. Az apostoli kortól a legújabb időkig. Bocsor Lajos könyve szerint. Hét 2 órán. Kaáli Nagy Elek. Lat in nyelv. Sallustius „De bello Jugurthino“ ez. müvéből a XX— XLV. fejezetek s Ovidiusból: a világ teremtése (Met. I.), a négy világkor (Met. I.), az özönvíz (Met. I.), Gabii bevétele (Fasti), a mezei élet örömei (Remed), az elválás (Trist) s egy levél Maximushoz (ex Ponto) nyelvtani s tárgyi magyarázat mellett fordítva, részben emlézve. Mondattan, különös tekintettel az idők, módok és igenevek használatára. Az év folyamán 16 iskolai írásbeli dolgozat készittetett. K. K. Szemelvények P. Ovidius Naso müveiből. Szegedi Sándor. Debreczen 1871. Schultz-Dávid latin nyelvtana. Budapest, 1885. Hetenként 6 órán tanította Jánosi Gábor. Görögnyelv. A hangok. Hehezet. Mondatjelzés. A szótagok idő- mértéke. A hangsúly. Hangsúlytalan szók. Hangsimuló szók. Hangkilökés. A magánhangzók összevonása Hangvegyülés (*(«»ffí?). Hangzóáttétel (uerá&tg«;). A mássalhangzók változásai. A görög szók végződése. Névragozás. Ma. gánhangzós névragozás (l. fönévragozás.) Mássalhangzós névragozás (II. főnévragozás.) Melléknevek ragozása és fokozása. Számnevek. Névmások. Határozók fokozása. Igeragozás: Az «- végit igék négy első osztályának ragozása; a ^'-végü igék ragozásának főbb szabályai és alakjai. A nyelvtani szabályok begyakorlására 60 görög és 60 magyar gyakorlat fordittatott és 18 irás-gyakorlat íratott.Használt tankönyvek: Nyelvtan: „Görögnyelvtan“. Dr. Hintner-Schill. Budapest, 1884. Olvasókönyv: „Görög gyakorló könyv“. Dr. Hintner-Schill. Budapest, 1884. — Hetenként 5 órán tanította Bakcsi G e r g e 1 y. Magyar nyelv. Szóuoklattan. Tankönyv: Névy László Írásművek elmélete. Budapest, 1882. Szónok’ati gyakorlatokkal kisérve. Hetenként 3 órán tanítót a Szabó Sámuel. Német nyelv. Különféle olvasmányok fordítása és elbeszélése, költemények könyv nélkül tanulása, tartalmának elbeszélése. Hetenként 3 óra. Tankönyv: Lüben „Lesebuch für Bürgerschulen“ IV köt. Graf Jakab. Történelem. A középkor történelme a népvándorlás kezdetétől Amerika fölfedezéséig. Kézikönyv: Az egyetemes történelem kézikönyve. Irta Batizfalvi István. II. Rész Budapest. 1880. Hetenként 3 órán tanította dr. T ö- rök István. Mennyiségtan. Algebra: A négy alapművelet átismétlése után a láncztörtek és közelitő törtek, a? arányok és arányiatok, a hatványozás egész hatványkitevőkkel, s határozott számok 2. hatványozása. Hetenként 1 */2 órán. Kézikönyv: Mocnik-Wagner: Algebra. — Geometria. A vonalokról és szögekről, a sokszögekről, a háromszögek egybevágósága, a sokszögek egybevágósága. Az arányosság alkalmazása a geometriában, a sugárrendszerekrül. A háromszögek és sokszögek hasonlóságáról. Hetenkint l1/, óra. K. k. Mocnik- Wagner: Geometria. Szathmári Ákos. Természetrajz. A virágtalan növények főbb csoportjainak ismertetése. A virágos növények általános jellemzése s jellegeik alapján való főbb felosztása. Nevezetesebb növények és növénycsoportok ismertetése és leírása. »
