Református Kollégium, Kolozsvár, 1884
I. gynm. osztály. Vallás: Biblia ismertetés. A bibliáról általában. Az ó-szövetségi szent iratok részletes ismertetése, kiblia olvasással kapcsolatban. Bocsor Lajos kézikönyve szerint. Hetenként 2 órán. Herepei Gergely. ' Magyarnyelv: Olvasmányok. Elbeszélő és leiró nemű könnyebb prózai és költői darabok olvasása; az olvasottak megmagyarázása és elbeszélése. Versek betanulása. Olvasókönyv: Bodnár Zs. Magyar olvasókönyve. Nyelvtan. Egyszerű és bővített mondatok. A mondat- és beszédrészek megkülönböztetése Tő- és rag közti különbség. Tőmondat; főnév és ige megkülönböztetése. Összevont mondat, kötőszók. Tárgy és határozók. Jelző, melléknév és főnév megkülönböztetése és tárgyalása. Állítmány; ige és ragozása; tő és személyragok. Alany; főnév; főnévi igenév, névmások, egyes és többes szám. Határozók nemei: hely- állapot), időhatározók és ragjaik; mód-, ék- és czélhatározók. Jelző tárgyalása; melléknévi igenevek és számnevek ; melléknevek fokozása; értelmező jelző; birtokos személyragok. Fontosabb névképzők tárgyalása. Igeképzés (cselekvő és szenvedő, átható és át nem ható, miveltető, ható, gyakoriul igék és képzőik, Névszóból igeképzés; névszóképzés igékből és névszókból. Tankönyv: Bodnár Magyar- nyelvtan. írásbeli dolgozatok. Felváltva egy iskolai és egy házi dolgozat. A házi dolgozatban a tanultaknak begyakorlása. Iskolai dolgozatok tárgyát ké pezték helyesírási gyakorlatok ; elbeszélés és magyarázat után könnyebb leírások, fogalmazások. Összesen 22 írásbeli dolgozatot. Hetenként 4 órán. I>r. Székely Bendegúz. Latin nyelv. Schultz-Dávid latinnyelvtana és latin oivasó s gyakorlókönyve (Budapest, 1885. Lampol R. kiadása) szerinti főnevek, melléknevek ragozása ; melléknevek rendes és rendhagyó fokozása; tő- és rendszámnevek, névmá - sok, „sum“ ige ragozása; az I, II., III, IV igeragozás szokottabb igéinek ragozása cselekvő alakban. Iskolai Írásbeli dolgozat szorosan az irt beszediészek tárgyalásával kapcsolatosan készíttetett busz (20). Hetenként 7 órán. Geréb Márton. Földrajz. Földrajzi alapfogalmak. Magyarország s az osztrák tartományok természeti viszonyai, tekintettel az illető vidékek jellemző földnemeire, növényeire cs ál ataira. Hetenként 3 órában. K. ív. Földrajz a gimuasiumok számúra. I. s részben II. kötet. Irta Lakv Dániel. Bpest, 1882. Hét. 3 órán Parádi K 5. Számtan, Számlálás, számsor, tizes számrendszer, római számjegyek; számolásbeli műveletek: összeadás, kivonás, szorzás, osztás; egyenlőségek, átteli törvények; törzsszámok, összetett számok, a számok oszthatósága, a legkisebb közás többes, a közönséges törtszámok s ezek átalakítása és egy nevezőre hozatala, a tizedes és közönséges törtek egymásba való átalakításai; a közönséges törtek összeadása kivonása, szorzása és osztása; váltószám, időszámolás. Az itt jelzettek tanítása közben folytonosan iskolai gyakorlatok írattak. K. k. Dr. Lutter Nándor: Közönséges számtan. I. fűz. 8. kiad. Budapest, 1884. Mértani rajz. A pont, vonalok. A négyzet, annak átlói, negyede és négyszerese, az egyenszáru derékszögű háromszög. A téglalap, átlói, az általános derékszögű háromszög. Az egyenoldalu háromszög. A szabályos hatszög és szabályos nyolczszög. A dülény, deltoid az általános háromszög. Az egyenköz. Az egyenszáru és általános ferdény. Az általános négyszög. Szögpárok. A kör. A szög és a kör. A kör osztása, A körben és a köré irt szabályos sokszögek Kerület és terület mérése. Rokon és symmetrikus idomok. A kerűlék, tojásidom és a csigavonal. Iliszitmények rajzolása táblarajzok után. Tankönyv: Landau: rajzoló geometria. I. r. Hetenként 3 órán Graf Jakab. Éne k. Az alaphangok ismertetése, kapcsolatosan a negyed, fél, egész és nyolczad és tizenhatodrész hangjegyek olvastatásával; a hangkörök gyakorlásával, kettős és négyes ütemben s a negyed, fél, egész,. nyolczad és tizenhatodrész szünetjegyek beosztásával, az alaphangokból a „C“ és „A“ hanglépcsőzet megalkotása. gyakorlása s annak alapján a két hangmód (kemény és lágy) a violinkulcs,
