Református Kollégium, Kolozsvár, 1883
55 re vonatkozó főbb törvények, a négy és sok szögek és ezek nevezetesebb tulajdonságai. Mértani szerkesztéstan, megfelelő mértani rajzok készítése. Kézikönyv: Mocnick „Mértani nézlettan.“ Hetenként 3 órán. 1’ b y s i c a: A pbysicai alapfogalmak megismerése után tanulták a hőtant kapcsolatban a chemia alapfogalmaival; a szilárd, cseppfolyós és gázalaku testek mechanikáját, hangtant, fénytant, mágnesességet, villamosságot Greguss Gyula „Természettan“-a szerint. Hetenként 4 órán. Műirás: Hetenként 1 órán. Rajz: Hetenként 2 órán. Ének: Hetenként 1 órán. Torna: Hetenként 1 órán. V. gyinn. osztály. Vallás: Szász Domokos „Vallásos eszmék története“ I. füzete szerint. A vallások eredete és különbfélesége. A sémi egy isten imádás. Jézus vallása eredeti formájában. Hetenként 2 órán. Magyarnyelv: Költészettan állalános része; a rim. Érzelmi és értelmi költészet; a leiró és elbeszélő költészet fajai (románcz, ballada, példázat, rege, monda). írásbeli dolgozatok, példák keresése a jelesebb költők műveiből, költemények elemzése és szavalása. Torkos László „Költészettan“-a szerint. Hetenként 3 órán. Latinnyelv. I. félévben: M. T. Cicero Q Ligarius mellett tartott védbe- széde s Catilina ellen tartott első vádbeszéde fordítása és magyarázása. Bevezetésül az iró életrajza, a szónoklat történetének rövid ismertetése a rómaiaknál. A Q Ligarius mellett tartott védbeszéd emlézve is. Mondattani szabályok az eltanult anyagból. Il-ik felében: T. Livius VII. I—26 fejezet fordítása és értelmezése tekintettel a régiségekre, egyes részek emlézve; alaktani és mondattani ismétlések, az igeidők és módok használata Bevezetésül Livius élete a római történet Írás vázlatos ismertetésével. Hetenként egy Írásbeli dolgozat. Hetenként 5 órán. Hellén nyelv: Dr. Szamosi János „Görög nyelvtana“ szerint a főnevek ragozása, melléknevek ragozása és fokozása, névmások és számszok. a rendes w végii igék ragozása cselekvő, közép és szenvedő alkatban. Minden héten egy-egy írásbeli dolgozat. Hetenként 7 órán. Németnyelv: I-ső félévben: Graf „Németnyelvt'.na“ II. kötetből: A névelők használatáról, a főnevek ejtegetése és a kivételek; az összetett főnévről, többesről, az idegen főnév ejtegetése, a főnév neméről, személyes névmások; fordítások a két nyelvre. Több olvasmány fordítása és elbeszélése. Il-ik félévben: A nyelvtanból: a személyes-, birtokos-, mutató-, visszamutató-, kérdő-névmások, számszók, melléknevek az azokra vonatkozó gyakorlatokkal; az olvasmányokból: Das Alpenrindvieh, Herder 3 levele, Michael Dobozi, Humbold und ein neuer Münchhausen, General Washington, Die Ringelnatter; költemények: Des Knaben Berglied. Hetenként 3 órán. Mennyiségtan: I-ső félévben: Algebra, az alapmiveletek a tizedes rendszer elmélete, közönséges, tizedes és láucztörtek, ezekből közelítő törtek. Viszonyok, arányok, az arányok alkalmazása, hatványok és gyökök igenleges kitevőkkel, négyzet és köbhatványozás és gyökfejtés. Kézikönyv: Számtan és Algebra gymn. és reáliskolák felső osztályainak használatára Dr. Mocnik Ferencz után fordította Klamarik János. Il-ik félévben: Sik mértanból: vonalok, szögök, vonalokkal határolt síkok származása, kiilönfélesége, alakja, nagysága, helyzete, az ezekre vonatkozó mérések, számítások Az idomok hasonlósága alapján azok arányossága és egyenlősége. Az egyenes s a kör közti viszony, húr, metszőtag, a-
