Református Kollégium, Kolozsvár, 1882
A „Querela Hungáriáé“ s az általa támasztott polémia. Tanári székfoglaló értelmezés. ^Tartotta 1882. szeptember 6-án. Dr. Török István. Méltóságos collegiumi elöljáróság, tekintetes tanári kar, tisztelt közönség, és kedves ifjúság! Eégi jó szokás nálunk, hogy az újonnan választott tanár, székfoglalóval mutatja bé magát. E jó szokásnak én is hódolok s ezért kell becses figyelmöket néhány perezre lefoglalnom. Tanulmányozásom tárgyául a XVII. századot tűztem ki Magyarország történelméből. Mindig nagyon vonzottak e század politikai és vallásos mozgalmai, de főképen Bethlen Gábor kora s maga Bethlen Gábor, ki történelmünk legnagyobb protestáns alakja s ki nagyságát a világ színpadán is meg tudá tartani. Protestáns intézetben illik, sőt szükséges a protestáns mozgalmakkal foglalkozni, ezek igazságos voltáról meggyőződést szerezni s e meggyőződésünk erejét fokozni. Ezért választóm székfoglalóm tárgyául a „Querela Hungáriáé “-t, mint a Bethlen Gábor által vezérelt fölkelés igazoló okmányát. A „Querela Hungáriáé“ magában foglalja azon okokat, melyekért a protenstánsok 1619-ben fegyvert fogtak II. Ferdinand és a katholikusok ellen. Azt hiszem nem lesz érdektelen a magyar Protestantismus szép, de véres múltjának e nevezetes okmányát feleleveníteni. Ama korszak protestáns felfogásának tükre ez. Irodalmunkban Fraknói Vilmos foglalkozik legrészletesebben vele, de midőn mellé állítja a Pázmány által névtelenül kiadott czáfoló iratot e czim
