Református Kollégium, Kolozsvár, 1882
76 teilen dagályától óvakodjék, — mely itt-ott pathetikusabb kifejezéseknél is tollára tóiul. Munkájának szerkesztése és kidolgozása hiányai mellett is méltánylást érdemel és részére a kitűzött jutalmat kiadandónak Ítélte a tanári kar. A jeligés levélke felbontatván, szerzőül Damokos Andor VI. k. o. tanuló tűnt ki. b) dass, irod.-ból kitüzetett pályakérdésül: Ismertessenek Horatius hazafias ódái. Jutalma gr. Teleki Sámuel alapítványából 21 frt 35 kr. Érkezett 1 pályamű „Dimidium facti qui coepit habet.“ (Horatius) jeligével. Szerző a segédforrások alapján szorgalmasan gyüjté egybe a feldolgozandó anyagot, de annyira feldolgozatlanul halmozá össze, hogy művének egyes részeinél kimutatható azon forrás kivonatolása, melyet épen használni jónak látott. így Horatius életrajzát kelleténél nagyobb terjedelemben adja Arnold nyomán. A. hazafias ódák tárgyalásánál pedig annyira előtérbe került dr. Csengeri János egy értekezése, mely párhuzamot von Horatius és Berzsenyi között, hogy e párhuzamot irályra, alakzatokra s szerelmi költeményekre is kiterjeszti. Horatius hazafias érzülete még sincs Berzsényivel kellően szembeállítva; a hazafias ódák ismertetése pedig el van ejtve. Tekintettel azonban arra, hogy irálya áradozástól, üres szóhalmaztól meglepő módon ment, komoly erkölcsi érzés melegétől van áthatva és a mit különösen ki kell emelnünk, szabatos: tekintettel egyes el szórt magvas megjegyzéseire, jutalomra érdemesnek ítéltetett. Felbontatván a jeligés levélke szerzőül Gócs József I. éves bölcsész tűnt ki. c) Természetrajzi pályakérdés: „IrassanakleKolozsvárnak és környékének mérges növényei“ ez. pályakérdésre beérkezett egy munka a következő jeligével: „litdesint vires, tarnen est laudanda voluntas,, A munka egy bevezető általános és egy systematikai részre oszlik. Az általános részben ismerteti a szerző a növények méreg- tartalmát s annak minősége s hatása szerint megkülönböztet m aró, hódító, vegyes tartalmú és gyanús növényeket. Élénken rajzolja azokat s szomorú kórtüneteket, melyeket az illető növényrészek mérge az emberi test és szellem organismusában okozhat. A systematikai részben jellemzi mintegy általános tájékozásul, a növénytan mai módszerének és algebrai virágformuláinak helyes alkalmazása mellett, a Kolozsvárt és környékén észlelt növénycsaládokat s közvetlenül az egyes családjellemek után leírja az illető családbeli fajok közül a mérgeseket, kiként megismertet összesen XXI családból 43 mérges fajt a kívánt floraterületről. A leírásoknál felhasználta a megfelelő irodalmi adatokat, kellő tekintettel volt a lelethelyekre és a növényi anyagok technikai alkalmazhatóságára. Mindaz, a mit kiemelt, okszerű s helyes tanulmányozás eredménye.
