Református Kollégium, Kolozsvár, 1882
14 Ez időszakból még egy harmadik röpiratot kell figyelembe vennünk. A protestánsok ugyanis nem nyugodtak meg a „Refutatio“ állításain s „Querelarum Inclyti regni Hungáriáé defensio“ czim alatt fölszólaltak. A védelem sikerült. A „Kefutatio“ fontosabb állításait, megdöuté. Pázmány erőszakoskodásainak bebizonyítására felhozá név- szerint, hogy Kanizsai Paulides Jánost, Komáromi Seraphin Pált, Szenczi Molnár Lukácsot s más papokat elűzött s helyükbe ólomnál ostobább mise szolgáltatókat tett; példákkal bizonyító Homonnai zaklatásait s részletesen előadta, hogy 1616-ban az erdélyi fejedelem csak nagy hadsereggel, véres ütközettel tudta megmenteni magát és hazáját. Ezen részletezés annál inkább figyelemre méltó, mert a történettudomány ma már teljesen tisztában vau a felől, hogy Homonnai udvari támogatásban részesült. Ezen zavarok kényszeriték Bethlent arra, hogy Lippát átadja a töröknek s mégis úgy tüntették fel később a császár pártiak, hogy Bethlen önként adta át. Erezte a „Kefutatio“ szerzője is a dolognak gyűlöletes voltát, mert a mint láttuk, midőn a Bethlennel kötött béke megújításáról szólott, csak e két szóval jelzé a mozgalmat: „némi zavarok“ miatt megujit- tatott a béke 1.617-ben. A „Kefutatio“ tehát nem czáfolta meg a Homonnai és társai törvényellenes föllépését, sőt alkalmat nyújtott a protestánsoknak, hogy a „Defensio“-ban a katholikusok és udvar pártiak szeme közé vágják a törvényszegő, hűtlen nevet s igy szólhassanak tovább: Ha a katolikusoknak szabad mindenféle méltatlanságot elkövetni, miért tilos a protestánsoknak magokat védelmezni, midőn a II. András törvénye értelmében fegyvert foghatnak a törvényszegő király ellen. Azt mondja a „Refutatio“, hogy 200 évi háborúskodás után csak a közelebbi 3 év alatt volt béke s a katholikusok igen büszkék az 1615. decz. elsei bécsi confoederatióra s az 1617-diki nagy- szombati békére. De arról semmit sem szólanak, hogy éppen ezen bécsi confoederatioval sértették meg az 1606-diki bécsi béke III. artikulusát, mert a tanácskozásból kizárák a néhai nádort. Thurzó Györgyöt. Csak ily módon sikerülhetett a hatvan falut átadni a töröknek. A mi az utóbbi dolgot illeti, igen csekély eltérés volt a császári és török diploma között s ez nem adhatott okot a faluk át-
