Református Kollégium, Kolozsvár, 1882

különféle mesterkedésekkel és aranyhegyek ígéretével Erdély fejedelmét is társokúi hívták a polgárháborúba, és hogy a tudatlan nép előtt kedvesebbé tegyék ügyöket, a vallást hozák fel ürügyül.“

A „Befutatio“ ezután nem annyira a „Querela Hungáriáé“, mint inkább egy más irat ellen hadakozik, melyet a rendek az 1619-diki őszi országgyűlés előterjesztéseire nyújtottak be a nádornak 1619. nov. 23-dikán,*) „Attestatio“ czimon. Úgy látszik, hogy Fraknói ezt nem ismeri, mert kivonatában úgy tünteti fel, mintha a „Befutatio“ csak a „Querela Hungáriáé“-t támadná meg. — De térjünk a dologra. A „Befutatio“ nem tartja szükségesnek tisztázni sem a derűst, sem a főurakat az ellenük szórt vádak alól; elég ezekre egy tagadó szó, s annyit jegyez meg, hogy ha igazak volnának is ezen magánosok elleni vádak, akkor sem igazolhatnák a király elleni fölkelést. Ezután hosszasan czáfolja az „Attestatió“ két fő vádját, mely szerint 1. Perdinándot erőszakosan választották királylyá, 2. Ferdinánd nőm tartotta meg az általa elfogadott választási feltételeket.

Az első vádra felhozza az 1618-diki törvénykönyv bevezető sorait, melyekben tisztán ki van mondva, az összes rendek elismerése, hogy Ferdinándot szabadon választották királyukká. — Ha az esztergomi érsek írásban és szóval dicsérte Ferdinánd jeles tulajdonságait, eredetét Sz. Istvánig vitte föl s megválasztása érdekében működött, joga volt tenni és bűnéül nem lehet felróni. Azok sértették meg az ország törvényeit, kik megróják, hogy jogával élt.

Azt mondják, hogy megsértetett a szabad választás joga, mert sem az uj kir. választására vonatkozó előterjesztésekben nincs szó a választásról, sem a „rnere et libere“ törvénybe iktatása nem engedtetett meg. De ezzel szemben a dolog úgy áll, hogy az udvari can- cellaria az uj király választására vonatkozó előterjesztésbon ugyanazon szavakat használta, melyeket Budolf és Mátyás megválasztásakor használt. Ez ellen a magyar tanácsosok sem szólaltak fel. () felsége nem gondolta, hogy a magyar urak annyira ragaszkodjanak a szabad választáshoz, hogy ne tartsák tokintotbe veendőnek a királyi származást, s az osztrák háznak annyi jótéteményét, holott a

*) Teljes ezime: Ordinuni regni Hungáriáé, ad propositioncs in coinniitiis Posoniensibus unni M.DC.XIX. responsum et attestatió. — A „Refutatio“-ban érintve van, hogy ezen „responsum“-ra is válaszol : „Partim denique responsione quadam Palatino Ungariae 23. Novemb. exhibita, S. R. majestatis personam at- tingunt.