Református Kollégium, Kolozsvár, 1877
nagy részben gyerek- és serdülőkből álló gondatlan, könnyen sértő s még könnyebben sérülő izgalmas kis társadalomban, a milyen tanodánk is. Nevezett esküdtszékünk jegyzőkönyvének valóban csekély tartalma, úgy hiszem, elég bizonyítékul és biztosítékul szolgálhat arra, hogy tanodánkban a békés együtt-élésnek, a vagyon- és személy-kölcsönös tiszteletének alapja: a leendő társadalmi élet számára elég szilárdul van lerakva. Fogadják ezért úgy a magán- és közoktató személyzet, mint az esküdtek és tanodái ellenőr: a szülők és elöljáróságunk nevében köszönetemet, főleg azért, hogy ezen eredményt a nagyobb rész humánus eszközökkel, t. i. példaadás, éber őrködés és gyöngéd intelem utján igyekezett elérni. Akarva mondám, liogy a „nagyobb rész," mert hogy a tanító személyzetben még mindig találkozott olyan is, ki megfeledkezve hivatásáról és tanodánk jó hírnevéről: a durva eszközök és módok használatától menekülni nem birt, ezt elhallgatnom nem szabad. Azonban, nem esküdtszékünk jegyzőkönyvében, hanem tanári karunk emlékében és a helybeli hírlapokban is följegyezve maradt ez évről: serdülő ifjaink néhány tagjának egy oly meggondolatlan ténye, mely igen komoly következményeket vonhatott volna maga után ugv a tettesekre, mint tanodánk jó hírnevére nézve. Noha ez eléggé jelzett vétségért az illetőket nyilvános megrovás érte téli közvizsgálataink alkalmával: most, midőn az ifjúságnak egyebekben tannsitott egész évi magaviseleté fölött tanári karunk megelégedését nyilvánitám, e ballépésnek roszszaló felem - ütését mellőzhetőnek nem tartottam. Valahányszor alkalmam volt rá, mindig figyelmeztettem az ifjúságot, hogy a belső s erkölcsi tisztaság és rend kölcsönös ok és okozati összefüggésben áll a külsővel; hogy az érzéki szenny és rendetlenség az erkölcsi betegségeknek, a tisztaság és rend ellenben az erényeknek melegágya Most sem mellőzhetem el e nézet nagy fontosságára figyelmeztetni főleg érettebb ifjainkat, kik, mint magántanitók és szobafőnökök: leginkább vannak hivatva arra, hogy együttesen igyekezzenek tanodánkban e nézetnek megfelelő állapotokat előidézni. Örömest elismerem, hogy e téren folytonos előhaladást tanúsít az ifjúság; de legyen szabad nem annyira a történt előhaladás fölött örülnöm, mint azon aggódnom, hogy még mily messzire állunk a kellő és elérhető czéltól!
