Református Kollégium, Kolozsvár, 1876

gördít a növendék elébe elég nehézséget, hogy annak leküzdése által szellemi tehetségeit fejleszsze, erősítse és kipróbálja; mondhatni, az anyanyelv nem fegyelmezi kellő mértékben gondolkozó képességünket.

Tehát, hogy a gymnazium megadhassa növendékeinek a valódi szellemi képzést, az anyanyolven kívül az idegen nyelvek ajánlkoznak ama legfőbb eszközül, a mely nélkül a gymnazialis képzés el nem érhető. Csak az idegen nyelv szabályainak megfigyelése, sajátságainak megismerése és egész szerkezetének átértése által szokik hozzá a lélek a figyelmözéshez, kitartó működéshez és erőfeszítéshez. Az idegen nyelvvel való foglalkozás nem csak hogy a szellem minden irányú fejlődését eszközli, hanem magának az anyanyelvnek alapos, öntudatos megismerésére is vezet. Midőn ugyanis az idegen nyelvnek anyanyelvűnkétől teljesen elütő sa* játságait vizsgáljuk és azokat az anyanyelvéivel összehasonlítjuk, ezen összehasonlításban anyanyelvűnk szabályairól és különössé- ségeiről is számot kell magunknak adni. Midőn pedig idegen nyelvből anyanyelvűnkre fordítunk, ezáltal nemcsak az idegen nyelvben kifejezett eszméket és gondolatokat veszszük át, hanem szó-bőséget, kifejezésbeli csínt és 'szabatosságot sajátítunk el anyanyelvűnkben. Ezért a gymnázalis képzés czélszerü eszközlésében nélkülözhetetlen mód, a nyelvekkel való foglalkozás. Sokan azt kívánják ugyan, hogy az ifjúság szellemi képzésében a nyelvek helyett a természeti tudományokat kellene felhasználni, mert ezek, a mellett, hogy éppen úgy fejlesztik értelmüket, mint amazok: még gyakorlati haszonnal is járnak. Ezen állításnak és az ezen állításban kifejezett követelésnek igazat kellene adnunk, ha nem tudnék, hogy az ember nemcsak értő, hanem egyszersmind érző lény is. A természeti tudományok, az igaz, képesek, értelmi tehetségeinket a legmagasabb tökélyre fejleszteni; de hol marad velők az érzelem világa? Ennek üde, fejlesztő meleget kölcsönözni, csakugyan nem képesek: pedig az emberi szellem végtelen mindensé- gében ez is éppen oly lényeges alkató rész, mint az értelem világa, Mindkettőnek egyenletes fejlesztése csak a nyelvek tanulása által eszközölhető legsikeresebben, mert ezek emlékező és értelmi tehetségeink gyakorlása mellett, az érzelmieket is fejlesztik.

Csak az a kérdés már: vájjon, az új-kori miveit nyelvek ve-