Református Kollégium, Kolozsvár, 1876
nem a földrajz, vagy történelem, vagy akár az ó-kori klaszszikus, vagy új-kori miveit nyelvek csak magukra, hanem helyes módszertani kezelés mellett, együttesen hajtják végre a gymnaziális oktatás és nevelés nagy művét. Azonban, azt be kell vallanunk, hogy aina tudományok közül egyiknek inkább, másiknak kevésbbé van képző hatása az emberi szellemre; az egyik általánosabban, egész szellemi létünket áthatva, a másik annak cs ak egyik télét érintve, eszközli szellemünk fejlődését; az egyik értelmünk világítása mellett nemesíti értelmünket, miveli Ízlésünket; a másik az értelem körén kívül, vagy semmi, vagy csak nagyon kevés hatással van. így hát önként következik, hogy ama tudományok között keresnünk kell azt, a melyben leginkább megtaláljuk azt az általános jellegét; keresnünk kell azt, a mely- lyel való foglalkozás egyiránt fejleszti értelmi és érzelmi tehetségeinket; keresnünk kell azt, a mely körül, mint legáltalánosabban ható tényező körül, a többiek csoportosulnak, hogy igy együttes hatásuk által az emberi szellemet kimiveljék és az embert em ■ bérré fejleszszék. Végig tekintve már azon tudományok során, melyek által a gymnazium czélját legsikeresebben elérheti, úgy találjuk, hogy a nyelv az, a mely amaz áltálános kritériont magán 'viseli. A nyelv, mint az embernek egyedül sajátos tehetsége, összes termékeiben és azok által adja hatalmunkba azt a legfőbb képző eszközt, mely nélkül a szellemi képzés legmagasabb fokára el nem juthat. A nyelvet, mint a gondolat közlőjét, már a természet legfőbb tényezőül jelölte ki a szellem fejlesztésében, mint szellemi létünkkel a legközvetetlenebb, legbensőbb összeköttetésben levő tehetségünket. Az által fejezi ki az ember gondolatait; az által tünteti elő érzelmi világának nyilatkozatait, általa nevezi meg a kivüle létező tárgyakat és e tárgyaknak egymáshoz való viszonyát és e viszony- - ból új következtetések elvonását ismét csak a nyelv által képes az ember mások által is érthető alakba önteni. A midőn ama többi tudományoknak, melyek későbben szintén nagyban segitik elő az értelem és kedély fejlődését, még semmi hatását sem találjuk a szellem működésében, mivel az értelem fejletlenségénél fogva még csak meg sem kezdhetők szellem-fejlesztő szerepüket: a nyelvnek már akkor, az értelmi fejlettség legalsó fokán, észlelhetjük fejlesztő és képző üdvös hatását. „Még nem mondhatjuk 8
