Református Kollégium, Kolozsvár, 1875

___42 a meg: kötelezettségeinek pontosan eleget tenni. Távolabbi czélja foly­ton növekedő alapnak: egy leendő tápintézet magvául szolgálni. Az első ezól, tapasztalatom szerint, ki e pénztárt jelenleg kezelem, teljesen el van érve; a második stávolabbi czél is, reméljük, egykor el lesz érve. Nem mellőzhetem hallgatással tanodánk ez évi életének egy fontos mozzanatát. Értem : multévi tanodái „Értesítőnket,“ mi, úgy tartalom és terjedelem, mint kiállításra nézve, eddigi értesítőinket mesz- sze túlhaladja. A kiadás tetemes költségébe került a tanodának, de még nagyobb fáradságba és gondba a szerkesztés: multévi tanvezető, Szabó Sámuel tanártársunknak. Érdeme szerint méltatni a munkát: az okta­tásügyi irodalom feladata. Itt a szerző ingyen fáradságáért legalább nyil­vános köszönetét mondani tanártársaim és a tanoda nevében: kedves kötelességemnek tartottam. Végül csak pár szót kívánok intézni ifjaink közül azokhoz, kik érettségi vizsgájuk után tanodánktól végkép megválnak. Önök e tanodának, mint édes anyának emlőin növekedtek, erő­södtek idáig. Innen kilépve, önökre nehezebb, meredekebb pályák vára­koznak. Vegyék e pályákra tanári karunk áldását. Az itt vett javakért, hála fejében méltán megkívánhatjuk : hogy igyekezenek önök a továb­bi pályákon tettel bébizonyitni, hogy tanodánk e pályákra eléggé kép­zett ifjakat bocsát ki kebeléből. És erre kérem önöket, saját érdekük mellett azért, mert tanodánk becse, érdeke csakis attól függ : ha váj­jon képes e föladatainak megfelelni, avagy nem. Ezzel bézárom sok tekintetben hiányos számodásomat, s azzal az 1875/6'ik tanévet. Legyen hála az év folytán élvezett javakért a min­denek urának; tisztelő hódolat koronás királyunknak; áldás édes ha­zánkra és a viszontlátásig, béke mindnyájukkal!

Next

/
Oldalképek
Tartalom