Református Kollégium, Kolozsvár, 1874
6 fennálló tanintézeteink közt a két országban legelső s legrégibb a kolozsvári. — Az, hogy végleges örökösei az unitárius atyafiak lettek, nem ment föl bennünket a kötelesség alul, hogy az átalakulás phasisain ne kisérjük történetét azon pontig, a melyen túl jelenlegi tulajdonosainak örökségévé vált. Mielőtt azonban tovább mennénk: hátra van még, Vízaknairól, mint a magyar irodalom egyik igen érdemes munkásáról emlékeznünk. Érintve volt fölebb a bibliafordítás körüli segódkezése. A mozgató erő s főmunkás e vállalatban Heltai Gáspár volt. Azon egyének, a kiket legelőbb munkatársakul: fölkért Ozorai mellett, Gyulai István kolozsvári magyar praedikátor és Vízaknai Gergely kolozsvári iskolamester1). A terv a szentkönyv egész terjedelemben kiadását felölelte, osztván az ó-szövetséget 4 darabra, az újat egyre. Ezen öt kötetre tervezett kiadásból azonban a 3-dik soha sem láthatott napvilágot s a magyar biblia egész terjedelemben kiadásának dicsősége igy maradt a Károli Gáspár Visolyban megjelent fordítására. Melyik szak kidolgozását vállalta volt magára Vízaknai? nem tudjuk. Valószínű, hogy az 1551-ben megjelent I. kötetben már része volt, az előkészületet pedig e munkához még 1546-ban meg kellett kezdeniük, a minek némi előjeléül lehet, véleményem szerint, tekinteni a fölebb említett codexben levő 1546-beli dolgozatnak sorközi magyar jegyzeteit, továbbá a Lampe egyháztörténetében szintén 1546-ról olvasható azon adatot, hogy Martinuzzi a kolozsváriakat nagy pénzbírsággal lakoltatta azért, mert Heltai társaival együtt a biblia némely részeit magyarra fordította. (Lampe 94 l.) Ezen kivid maradt fenn Vízaknainak egy müve: „Az keresztyén tudománynak egy néhány fö articulusiról való könyvecske“, melynek első, kétségkívül kolozsvári kiadását nem ismerjük. Ezt másodízben Manlius Szenczen 1598-ban bocsátotta világ elé, latin előszavában igy emlékezvén szerzőjéről: „bene igitur et piae fecit reverendissimus vir Vízaknai Gergel pastor ecclae Colosvariensis piae memóriáé etc. A miből látni, hogy c mű első megjelenése Vízaknai kolozsvári predikátorsága idejére esik, a mi az 1551 után következő évek valamelyikében történhetett, miután az ő iskolamesteri pályája az 1545—1553 közötti hat,—hét évre terjed, a mikor utódja a nagy hírnevű Dávid Eeiíencz lett. Ha Dávid Perencz életét a kolozsvári szász csizmadián kezdeném, a kinek hja volt, — a dévai várbörtönig, melyben hitéért vértanúhalált ‘) Bőd P. „A szent Bibliának históriája." 137. 1.
