Református Kollégium, Kolozsvár, 1874
3 meharcz küzdelmeitől a lehetőségig távol tartotta magát, a hol pedig beavatkozása kikerülhetlenué vált, ott is inkább kegyelmes elnézést, sőt jóakarat« pártfogást tanúsított: mintsem üldöző szigort az új tanok hirdetői iránt. Halála után Martinuzzi kissé szigorúbb ellenőrzéssel kezdte kisérni e dolgokat, s a hol lehetett ellensúlyozni; de, kivált az ország szélei felé lakó szászságon kevesebb akadályokat gördíthetett a megindult mozgalom hatalmas árjával szemben. Mindamellett az átalakulás ott is huzamosb időn keresztül történt. Brassóban például, a hol a reformá- czió kezdetét 1530-ra teszik: Ostermayer egykorú följegyzései szerint, 1542 október havában tartottak először evangelicus misét1 *) s a felsőbb- ség beleegyezése mellett 1544-ben hordták ki a képeket s rontották le a nagy oltárt a székesegyházban*). Miután azonban a reformácziót nem a képek eltávolítása s az oltárok lerombolása idején kell kezdenünk — a mi, például itt nálunk csak 1556-ban következett be3), az alapot ott keressük, a hol az új tan hirdetőinek munkássága megindul. S ez Kolozsvárra nézve az 1545-dik év. Városunkban az irt esztendőben két ismert nevű férfi lép föl egyszerre az egyház és iskolai működés terén: Hei.tai Gáspár és Vízaknai Gergely. Holtai a plebanus két évig, Vízaknai, az iskolamester, ha ugyan hazajövetele előtti idejét folyvást Wittembergben töltötte, majdnem öt éven át tanult volt már e nagy hirtt egyetemen. Könyvtárunknak egy XVI-dik századbeli kis 8-adrétü latin codexe, mely, mint látszik Vízaknainak sajátkezüleg irt s iskolai előadásra készült müveit foglalja magában, mind a kolozsvári iskolára, mind ennek első ref. mesterére nézve érdekes adatokat szolgáltat. De mielőtt ezek vizsgálatába bocsátkoznánk, vegyük előbb számba a Vízaknai életéről kolozsvári rektorságáig fönmaradt adatokat. ’) Eodem Anno (1542 ) Hat mau im Monath October angefangen Evangelische Mess zu halten in der Croner Kircli, und die Papistische woggeschaft, Gott und seinen Heiligen Nahmen zu Ehren. Amen. (Chronik des Hieronimus Ostermeyer 1520— 1501. Gr. Kemény Deutsche Fundgruben p. 27.) a) (1544) „Item sind mit Willen der Obrigkeit die Bildor aus den Kirchen, auch der grosse Altar in der Pfarrkirche abgebrochen worden“. (U. o. p 29.) 3) Kolozsvár város levéltárában az 1550-ki sáfári számadásban a következő bejegyzések állnak: — „Soluti Benedicto Kőmies pro laboré in destructione altarium claustrorum íl. 2. dr. 84.“ — „Soluti Gregorio Kőmies pro laboré suo in destructione altarium claustrorum ü. 1. dr. 50,“ 1*
