Református Kollégium, Kolozsvár, 1874
20 ő klmok contentaltanak in toto arról. In Ao praesenti 1615, 1—Augusti. Melyről én ő klmeknek ez kezem Írásával való quietantiamat adtam*“ „ Steph. Dési, minister eeclae orth'. Claudiopoli - tanae praesentis signaturao testimonio m. p.“'). Innen a kolozsvári egyház és isk. életéről nincs mit följegyeznem 1622-ig. Ez évet Kolozsvárra nézve emlékezetessé teszi egyfelől májusi országgyűlése, másfelől ugyanez idő alatt a fejedelemasszonynak e városban történt halála. Az országgyűlés május 1-ére volt egybehiva de a fejedelem, ámbár Kassáról már apr. 8-án elindult vala, beteg nejével a kitűzött időre nem jelenhetett meg. Bánffi-Hunyadon a betegség sulyos- bulása miatt hosszasb ideig lóvén kénytelen vesztegelni, csak máj. 5-én, áldozó csütörtökön indulhatott meg s a következő napon érkezett be Kolozsvárra. Az nap egy hétre a fejedelemnő halva volt. Pünköst szombatján az ország halottjának testét ünnepélyes szertartással koporsóba helyezők. A rákövetkező pünköst ünnepén a fejedelem a piaczi. székesegy- . házba ment, hol a város a megérkezése utáni napon mindjárt királyi méltóságához illő széket emeltetett volt számáraa). Melotai Ny. István az udv. főpap prédikált, s a szentlélek igaz istenségéről (Csel. 2. ?*.) tartott beszéd után a fejedelem híveivel együtt urasztalához járult. Az ünnepnapok*-eltelte után Gyöngyösi András kolozsi ref. pap és esperes, Keserűi D. János püspök és Melotai Istv, az udvari főpap a halott fölött egymást felváltva mindennap gyászbeszédet tartottak a Palotában egybese- reglett halgatóság előtt. Vasárnap ugyanitt dólesti szertartás is volt; a gyászbeszédet a fejedelem pártfogásából külföldi egyetemeken.járt Szil- vási Márton, a b.-hunyadi pap tartotta3). Hétfőn az az máj. 23-án az országgyűlés be lön fejezve s a köv, napon a halottat Gy.-Fehérvárra inditák a Gellen-liáznál a gyászteremmé átalakított kapuközben végzett ünnepélyes szertartás után, melyben a többek közt Bihari Benedek a kolozsvári isk. rektora is részt vett, terjedelmes latin versezetben dicsőítvén az elhunyt fejedelemnő érdemeit*). E körülmény kissé részletesb rajza által indokolni kívántam azon reményeket, a melyek felekezetűnk kebelében támadhattak némi tekiu’) Kolozsv. városi levéltár. 2) A városi levéltár ez évről szóló sáfárszámadásában: „7-ik rnaji Urunk ő figo számára csináltattunk egy széket, — fiirészdoszkát adtunk hozzá no 1*2. (V. ü. „lixe- quiar. cacremonialium serenissimae principis ac Dnat dnae Susannae Kdroli.. , lilelti duó. *1. 26.) 3) 1. Lampe pag. 356. ős a lölebb idézett Exequiar. 11. II. 57. 4) 1. „Exequiar. caeremonialium etc, etc. I. 40.
