Református Kollégium, Kolozsvár, 1874
II. .Fejezet. Az óvári iskola 1608—1656. Az átalakulási mozgalom, mely János Zsigmond uralma alatt a három protestáns íelekezetnek a régi egyházzal való egyenjogositásá- ban tetőpontra jutott vala, a nevezett uralkodó halálával a megállapodás .határvonaláig ért, — mondhatnék, bizonyos tekintetben visz- szaesést szenvedett. Az innovatorok fölötti ellenőrködésnek a Martinuzzi idejében kezdődött szigor modorában lett felújítása: mig egyfelől a vallásügy egyházi vezetőit némi óvatosságra, tartózkodásra intette, másfelől á világi elem nagytöbbségét nem hogy korlátozta volna, sőt a kivívott alap elszán- tabb védelmére s ebből, mint kiindulási pontból, mind szélesb terjeszkedőre ösztönözte. Következménye lön, hogy az unitárius vallás, a helyett hogy követői Dávid elestén megdöbbenve visszariadtak volna — Erdélyben, mondhatni, általános elterjedést nyert s a szászok által Inven megőrzött lutheri jés a magyarság által legutóbb kivívott káromságellenes álláspont között alig maradt fönn , legalább számarányilag jelentékeny elem, a két felekezet közt áthidaló kapcsot képezők osztályából. A tényleg már nagyobbrészt magyar, de névleg legalább félig még szász Kolozsvár egészben unitáriussá lön s e hitvallással ellcnnézetü felekezetek egyikét sen tűrte kebelében. A jezsuiták befogadása rövid ideig tartó kényszerűség volt, melynek, amint egy kissé szabad kezet nyerhettek, azonnal véget is vetőnek. A XVII-ik század elején országgyülé- sileg kellett intézkedni a felől, hogy katholikus pap Kolozsvárra bejöhessen „betegeket vizsgálni és gyóntatni, gyermekeket keresztelni“ azon kikötés mellett, hogy „elvégezvén ezféle czeremoniákat, ismét tartozzék reeedálni,*)“ e megszorítás a protestáns felekezetitekre nézve is gyakorlatban volt, ha tán nem is épp akkora mérvben, mint a katolikusokra nézve. A helv. hitv. Bocskai koporsóját mint Segesvári B. Írja, 1607-ben febr. 1-én Kassáról olinditák és „17-ma febr. hozták Kolozsvárra az holt testet szép czeremoniával, szép fekete hadakkal: lovagokkal, vivén az nagy templomba- szép három bársony zászlókkal. *) 1607-ben, jun. 10-ik napjára Kolozsvárra hirdetett országgyűlés. (Erdélyor. történetei tára I. 118 1.)
