Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1942
19 a nagy királynő nevcnapján, gr. Bánff'y Dénes királyi biztos jelenlétében. Az akadémiai templomban celebrált ünnepi szentmise után „mind a templom, mind a konviktus és a Szent Józsefe finevelő ünnepi módon átadattak a piaristáknak — mint a korabeli följegyzésekben találjuk. A beiktatás után Pállya azonnal hozzáfogott az átvett intézet ügyeinek rendezéséhez. A jezsuita társházat királyi parancsra internátussá alakította át, a megüresedett nemesi konviktusba pedig a Szent József alapítványosokat helyezte el. Az így rendezett és részben megújított intézetet 1777. november havában nyitották meg az erdélyi főúri világ és Kolozsvár előkelőségének tömeges jelenlétében. Pállya ez alkalommal nagy beszédet mondott, kiemelvén a jezsuiták sok és nagy érdemét, majd a Piarista-rend céljáról és rendeltetéséről szólt, s különös lelkesedéssel magasztalta Kalazanti Szent József ragyogó szellemét és nemes ember- szeretetét. A hazafiúi kötelességekről szólván, lelkesítő például Erdély ragyogó csillagait: a Bethleneket, Bánffyakat, Keményeket, Kor- nisokat, Mikeseket, Telekieket állította a hallgatóság elé, abban a reményben, hogy a korabeli tanulóifjúság is valamikor ilyen szilárd oszlopa lesz a szép és dicső Erdélynek. Mária Terézia királynő nagy érdeklődése a kolozsvári főiskola iránt eredményezte, hogy Pállya Istvánt 1778-ban királyi rendelettel Bécsbe hívják. A főiskolán tervezett új tanszékek ügyében hallgatták meg véleményét. Előkelő fellépésével, biztos modorával és ékes beszédével annyira megnyerte a királynő tetszését, hogy udvari ebédre is meghivatta és jobbja mellé ültette. Bécsi útjának fényes eredményeként a királynő egy új tanszék és egy nyilvános könyvtár felállítását, továbbá matematikai és fizikai eszkö-» zök beszerzését rendelte el. Az 1779 — 80. iskolai évben pedig újra jegy tanári (történelmi) széknek a felállítását hagyta meg. Ennek az állásnak betöltésére a rendfőnök Koppi Károly piaristát, a kassai kir. akadémia- történettanárát küldte. Ezek az intézkedések világosan mutatják, hogy a királynő milyen és mennyi jóindulattal viseltetett a piaristák iránt. Pállya Istvánnak mégis sok méltánytalanságot és zaklatást kellett eltűrnie több oldalról. Ezen okok miatt — bár teljesen hivatásának élt, —- 1782-ben megvált Kolozsvártól és a váci nemesi konviktus igazgatója lett négy évig. Ezután a soproni híres gimnázium igazgatását bízták rá. A megbízatás értéke, hogy a királyi kegy és magas pártfogóinak ajánlása korának legkiválóbb pedagógusára esett, ki nevelésügyi értekezéseiben fejtette ki elveit a tanítás módszer
