Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941
33 A zöld mezőket is bejártam, Emlékem ott reng fű s virágban. Figyeltem fürj madár dalára, Forrón sütött a nap sugára. A szénaboglya árnyékot vetett, És ott tanultam a költészetet. Itt készült irói pályájára Petelei István, „a mélabús, bánatos novellák, szomorú rajzok költője“, ki hetedikes korában már mély gondolattal írja naplóját, melyből egy részletet közöl a Hajnal: „A fényképész papírra teszi arcodat s azt mondják rá, „talál"^ De én mást hiszek. Kisértse valaki lerajzolni a fejlődő tavaszt, az éneklő csalogányt, a nyíló virágot. A fényképész eltalálja arcodat, de csak is azt; papírra tesz egy hideg — de hidegségében is gyönyörű arcot s az ember azt mondja rá „talál“. — Oh nem! hideg a mosoly a papíron (1868). Jancsó Benedek a középiskolai tanárból lett minisztériumi tisztviselő, több folyóirat alapítója és szerkesztője, országos köziró — versekkel kezdte irói működését. Hasonlóképpen versekkel kísérletezett Sárffy Ignác. Sok kézirat őrzi Palmer Kálmán (később irói néven Pálmai Kálmán v. Mai Pál) költői és prózai munkásságát, ki később az évek menetében társadalmi és művészi téren is nagy tevékenységet fejtett ki. Történelmi, irodalmi értekezéseket Írtak Szentkirályi Kálmán, Issekutz Antal, Puskás József, Orbán Lajos, Perémy Gábor, Harmath Jenő, Gerecze Péter, mig a versírás terén működtek! Fülöp Endre, gr. Esterházy Dénes, Sárffy Elek, Varga Antal, Botos Ferenc. 1887-ben Rass Károly (sz. 1872. Aranyosgyéres), a Hajnal szerkesztője, ki mint világi pap-tanár a gyulafehérvári r. k. gimnázium tanára volt. Első munkái a Hajnal-bán jelentek meg, később az erdélyi lapokban t versei, novellái, kritikái, ismeretterjesztő és politikai cikkei. Egyik szerkesztője volt a Minerva Könytárnak. A múlt század kilencvenes éveiben még élénkebb élet lüktetett az Önképzőkör kebelében, mint előzőleg. Egy-egy évnek bőséges anyagát őrzik a kéziratok. Mind beszédes emlékek. 1888—89-ben legszorgalmasabb tag volt Finály Gábor, Moldován István, Wagner Sándor. Erről az évről örökíti meg a jegyzőkönyv azt a kedves epizódot, hogy a Kör üdvözölte Erődi Béla dr. kir. főigazgatót 25 éves irói működésének emlékünnepe alkalmával, ki első termékeivel itt lépett fel az 1863—64. iskolai évben. A következő év sok verset közöl a tagoktól. A versírók Várady Gábor, Donogány János, Rácz János, Baternay Károly, Szüllő Géza (a felvidéki magyarság szóvivője). 1890—91-ben a Hajnal hasábjai hozzák Sigmond Elek (a későbbi híres kémikus) VIII. o. t.-nak ;4z ideálgyüjtö c. vígjátékét j mellette néhány ügyes karcolatot és humoreszket. Emlékbeszédeivel örökítette meg nevét Puskás Kálmán és Fangh István. Sok verset írt Persián Viktor társszerkesztő. A lap oldalain sűrűn találkpzunk a következő (1891—2) évben Finály György nevével. Gaál Árpád vígjátékot írt. Már ekkor szerepel Kupcsay Félix (Felicián, miniszteri osztály- 3 3
