Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1941

27

elegendő, de tartalékos tiszti képesítés nélkülözhetetlen feltétel. Idegen nyelvek ismerete mindkét karon szerepel a kívánalmak között.

Tanári és papi pálya. *

Európa földjén a kora középkortól kezdve Egyház és Iskola között a legszorosabb kapcsolat volt. Földrészünk műveltsége túl- nyomólag az Egyház védőszárnyai alatt fejlődött terebélyessé. Ebből a kétségbe nem vonható történeti tényből következik, hogy az oktató (tanár, tanító) és papi pályán működök között sok a rokon vonás. Mindkettőhöz, miként azt már Quintilianus hangsúlyozza, megfelelő termet, egészséges test és ép érzékszervek szükségesek, különben könnyen válnak gúny tárgyává. Nem szabad hamar kimerülniök, folytonos edzéssel, kemény, önfeláldozó életmóddal, szigorúan betartott napirenddel kell megőrizniök a test kellő rugalmasságát. Megfelelő fizikum mellett jóval fontosabb a lelki struktúra. Lelki reliefjükön uralkodó vonás a missziós tudat, a küldetés érzése. Éltükben folytonosan, úgyszólván megállás nélkül vallási, erkölcsi értéket és tudományt gyűjtenek, hogy azokat, mint örök szellemi kincseket tovább adják. Időtől független, bármely földi térségben egyaránt érvényes igazságokat igyekszenek megismerni, hogy azokat először önmagukban átéljék, feldolgozzák s azután embertársaik között szétoszthassák. Erre csak az képes, akiben erős a szeretet.

A szeretet azonban sokféle. A tanárt a pedagógiai erosz jellemzi, amely elsősorban a testileg még ki nem fejlődöttekre irányúi, tehát azokra, akik az általunk felismert értékeknek csak később lesznek a hordozói és megvalósítói. Szükséges, hogy a szeretettel megfelelő nevelő és irányító tehetség párosuljon. Lényege t gondolat-, érzelem- és akaratátvitel. Az irányító tehetségnek főleg akkor kell jelentkeznie, ha tanítványainkat az igazság megismerésének módjára akarjuk megtanítani. Ennél a pontnál igazat kell adnunk Lessingnek í ha a Mindenható az egyik kezében tartaná a kész igazságot, a másikban meg az igazság után való törekvést, nekünk az utóbbit kell választanunk. Az eddigi kívánalmakat ki kell még egészítenie a jó előadóképességnek, a helyesen értelmezett pedagógiai tapasztalatnak és az eszmék állandó jellegű tiszteletének. Nem szabad túlságos optimistának, sem pesszimistának lennie, tudjon megértő, megbocsájtó is lenni, nem ugyan az erkölcstelenség és elvtelenség terén, hanem az iskolai élet apró eseményei közepette.

Aki úgy érzi, hogy a fenti testi kívánalommal és lelki alkattal rendelkezik, az a tanári pályán megtalálhatja földi boldogságát. Vagyont gyűjteni ugyan nem fog, aki azonban a nagy eszmékért ég, az előtt a csengő érc szava úgyis közömbös. Tanulmányait a budapesti-, kolozsvári, debreceni és szegedi egyetem bölcsészettudományi karán s a velük kapcsolatos Tanárképző Intézetekben kell végezni, (a szakiskolák — kereskedelmi, mezőgazdasági stb. — tanárai a budapesti József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán nyerik kiképzésüket) A tanulmányi idő négy egyetemi s egy gyakorlati év. Az első időben szerzik meg két tárgyból (pl. magyar-latin, latin-német, magyar-né* Dr. Kari János gimn. igazgató előadása nyomán.