Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
34 tanfolyamán főleg famunkát, játékszer készítést, üvegfestést tanultak, karácsonykor a szegényeknek ajándékokat, megrakott karácsonyfákat hordtak szét, a Szociális Misszió fa- és ruha gyűjtéseit végezték. Szociális tevékenységük emberszeretetüket növelte, mint amely érzés a cserkész intézmény lényege. A diáksegélyezés egyre erősbödött, az intézet utánjárása következtében. Az iskolafenntartó Főhatóságtól elengedett tandíj-fenntartói díj összege közel 200.000 lejre ment évenkint. Nemes szívű adakozók mindig akadtak, intézmények, egyesületek, öregdiákok egyaránt. Egyes tanárok külön is buzgolkodtak a gyűjtésben és példát adtak az adakozásban. így Szalay József tanár 1925—26-ban barátaitól 3.300 lejt gyűjtött és maga is 500 lejt adott. Ugyanígy dr. Scheitz Vilmos egészségtanár, Matusovszky András finevelő intézeti orvos. Az 1927—28. tanévtől kezdődött szép szokás, hogy egyes családok szegény diákokat hetenkint ebédre, reggelire, vacsorára meghívtak. E tanévben három tanulót láttak el ilyen módon. E szám idővel átlag ötben állandósult. Az önképzőkör megszüntetése. Annak pótlása. Az iskolát nagy veszteség érte akkor, amikor a Pázmány önképzőkör működését az 1926—27. tanév végén az állami tanügyi hatóság megszüntette. így történt az a többi magyar középiskolákban is Ezzel az irodalmi kérdés, a magyar szó régi bástyája dőlt le, annyi év eredményes munkálkodása után. Dr Perényi József, Majtényi Géza, Czim- mermann János, majd Rácz József tanárok irányítása mellett ez intézmény dolgozatok, kritikák, szavalatok révén az ifjúság tennivágvását jó irányba terelte. A tehetséges és szorgalmukkal kiváló ifjak között a már említett Soó Rezsőn, Müller Sándoron kívül Rónai András, Flórián Tibor, Pápay Zoltán stb. nevével találkozunk, a színdarabokban való szerepléséért dicséretet kapott Predics (Perényi) László, utóbb színművész, továbbá kitűntek az intézet későbbi jeles tanárai: Auber- mann Péter, Cservény Albin, Heinrich László, Pataki József. Az önképzőkör megszüntetése után az előadásban való gyakorlás szavalóversenyekre, iskolai ünnepélyekre, főleg pedig a Mária-kongre- gációra maradt. Az ünnepélyeken az ifjúság szerette a drámai jelenetek, kis színdarabok előadását. Ilyenekre nagy igyekezettel készült és előadásukkal sok sikert aratott. Több tanár fáradt az ifjúság ilvnemü kedvtelésének kielégítésén. Récsei Ede: Diáktípusok és Diák Jókai című darabjai, dr. Biró Vencel: A szent Alapító megtalálja hivatását, Szent Erzsébet, utóbb Báthory István c. színpadi jelenetei, Rácz József színpadra alkalmazásai (A helység kalapácsa, Tulogdi Simon) élénk érdeklődést támasztottak. Az if júságnak példaképül, buzdításul szolgáltak a Magyar Színházban tartott ifjúsági színielőadások, melyekhez több esetben az intézet tanárai tartottak bevezető elődást. Előzőleg dr. Perényi József, Visegrádi La jos, Földvári György, dr. Pa táv József, ez időkben Rácz József, dr. Rózsa József, Csopoti Lajos, dr. Biró Vencel, Puskás Lajos, majd Reischei Artur. * A Mária-kongregáció, amely dr. Vezér Lásizló, majd Csopoti Lajos vezetése alatt állott, szintén szerette a drámai előadásokat. A kongregáció a kegyesrend alapítójának emlékét állandóan ápolta, dr. Vezér
