Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
45 az Egyházhoz, mint védőhöz és fenntartóhoz. Áldozatkészség, a gyermek megbecsülése, fokozott kötelességteljesítés, kevéssel megelégedés, meghajolni tudás ez idők jellemzői. Templom, iskola becsesebbek lettek, mint valaha. Az ódon épületek mintha megfiatalodtak volna! Minden tárgyban értéket láttunk, amelyet féltő gonddal őriztünk.45 Továbbá a magyar kultúra védelmét, kifejtését tekintve, Kolozsvár valóban középponttá lett. A Pesttől elszakadás után eliőbbeni szerepe, történeti múltja, nagysága, megmaradt intézményiéi révén őt illette az elsőség. Csakugyan, vezetőhely maradt az egész időn át. Kimondott és megvalósított céllá lett, hogy a magyarság mentse mindazt, ami magyar és ami annak fennmaradását elősegíti. A politika kevesek hivatásává zsugorodott, az állam a vallási, iskolai életben ugyanis inkább a vallási alakulatokat vette figyelembe, mint a politikai szervezeteket. A valláson keresztül nyújtott lehetőséget erkölcsi, iskolai nevelésre, népművelő tevékenységre. Innét a felelősségteljes szerep, melyet a hitvallások püspökei az államfordulat után betöltötték. A magyarság és a vallás ennélfogva a lelkeket annyira egybeforrasztó érzéssé lett, hogy ami szellemi megmozdulás, vagy termék, nem ez érzésből fakadt, annak nem volt sem talaja, sem jövője. Az éber cenzúra, másfelől az okosság szava, erős zárt vert az irodalmi szabadság szájára, mindamellett a nemzeti érzés élesztgetése nélkül, tisztán időtöltésre készült alkotások állandó érdeklődésre nem is számíthattak. Itt jelent meg a legtöbb nyomtatott könyv, szépirodalmi lap, folyóirat, napilap.46 Mindezek ittléte az ifjúság fejlődésére erősen kihatott. Továbbá az ifjúság állandóan látogatta a tudományos egyesületek népszerűsítő előadásait. így az Erdélyi Múzeumét, az Erdélyi Irodalmi Társaságét, a Katolikus Akadémiát, utóbbi nevén Pázmány Társaságét. A kisebbségi sorsnak a sok nehézség között megvan az az előnye, hogy a közösség, az egymásrautaltság érzése emelkedik. Közelebb jutnak egymáshoz az emberek, a különböző társadalmi osztályok. Mivel a tanult osztályok közéleti érvényesülésének lehetőségei hiányoztak, több idejük maradt az alsóbb társadalmi sorsban lévőkkel együtt időzésre és foglalkozásra. Előre nyomultak az iparosok, kereskedők, földmívesek, sőt munkások. Ez idők nagy tanulsága, hogy a magyar társadalom nagy értékei csak közös összefogással fejleszthetők. Az intelligencia fogalma kiszélesedett és minden tanultabb emberre kiterjedt. A helyzet következménye, hogy itt a tudományos irodaiami hangja is módosult, egyszerűsödött, az olvasóközönséghez alkalmazkodott. így az ifjúság is több tudományos ismerethez jutott. Az ifjúság ez időkben ismerkedett meg a külvárosi pasztoráció jelentőségével. Az elszegényedett magyarság tekintélyes része ugyanis külvárosokban helyezkedett el. A templommal kapcsolatos kultúrház, az ott tartott kultúrelőadások, alkalmi szórakozások, ünnepségek, vallási felmelegedések, a tanulóifjúság lelkét is erősen megfogták. A kát. inascserkészet is megalakul, ez intézettel erős kapcsolatot tartott fenn, a * *5 Dr. Bíró Vencel: A mai közszeltem erdélyi történelmünk ítélőszéke előtt. Kolozsvár, 1928. Minerva könyvtár 10. sz. 46 Dr. György Lajos: Az erdélyi magyarság szellemi élete Budapest, 1926.
