Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
23 A Magánoktatási Törvényben körülírt állami ellenőrzés erősödését az iskolalátogatók számának növekedése szemlélteti. A tankerületi felügyelő (inspector) évenként rendszerint két alkalommal látogatott. Tanév elején az úgynevezett adminisztrációs látogatását tette, amikor a felvett tanulók iratait, az előző tanév naplóit, stb. vizsgálta át, és a tanév folyamán, amikor több napra terjedő látogatása alkalmával a tanulmányi eredményt figyelte meg. Az 1925—26. tanévben dr. Seni Valér tankerületi főfelügyelőin kívül két ízben fogadott látogatót az intézet, a vizsgákat meg kelten figyelték meg. A következő év menete ugyanilyen volt. Az 1927—28. tanév eltérésié, hogy három iskolalátogatón kívül, az alsó osztályok előadási óráinak megfigyelésére két állami tanár jellent meg, a felsőosztályos tanulók vizsgaóráit meg négyen látogatták. Az 1928—29. tanévben hat ízben kapott látogatót az intézet, két alkalommal többnapos keretben. A tanévvégi osztályvizsgálatokon öt felügyelő-miniszteri biztos jelent meg. Ezekhez járultak a felvételi vizsgákon valló elnöklések. Előzőleg az V. osztályban, az 1928—29. tanévben, átmeneti tanterv miatt, az V. és IV. osztályba való fellépés előtt.29 Az ellenőrzés utóbb időnként veszített erejéből, a helybeli nagyobb számú kisebbségi iskolákban technikailag is nehézzé vált a lebonyolítás. E vizsgák és látogatások során egyes állami tanárok ismételten megfordultak az intézetben. így különösen Pri§cu Mircea, Chinezu János. Tárgyilagos ítéleteikkel a tanulók önbizalmát erősítették. Egységes tanterv. Az 1928—29. tanévben a hét osztályú középiskola lépett életbe, e tanévben átmeneti intézkedésekkel. A mostani, úgynevezett középiskolai reform a nyolc osztályos középiskola helyébe, amely a felső osztályokban klasszikus, modern és reál tagozatokra oszlott, francia mintára a hét osztályos egységes tantervvel dolgozó középiskolát hozta be. Az alsó tagozat három, a felső tagozat meg négy osztályból állott. A bét osztály heti 182 órájából (a valláson és anyanyelven kívül) a nemzeti tárgyakra és nyelvekre (francia, német vagy angol, latin, görögi heti 77, az egyetemes történelemre és bölcseletre heti 22, a reál tárgyakra heti 42, a gyakorlati tárgyakra (szépírás, rajz, torna, ének stb.) heti 41 óra esett. Ehhez járult a magyar iskolákban az anva- nyelvre számított 21 óra. A magyar tanulókra nézve a középiskola tehát főleg nyelvi tanfolyamot jelentett. Az I. osztálytól kezdve 2 (román, francia) a III. osztálytól 3 (-f- latin), a IV. osztálytól 4 ( + német), a VI. osztálytól 5 (+ görög) idegen nyelvvel kellett a diáknak megküzdenie. Ehhez járult, hogy a román nemzeti tárgyakat (történelem, földrajz, alkotmánvtan) se anyanyelvén tanulta. Az alsó tagozat végén a felvételi, a középiskola befejezésekor a baccalaureátusi vizsga következett, úgyhogy a magyar tanuló kemény munkával tudhatott megfelelő eredményt elérni.30 “* h. az intézet Értesítőit ez évekből. ■',0 Dr. balázs András: Adatok stb. 36—40. 1
