Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
24 meg bármely vallású tanulót felvehettek.18 A hitvallások fáradozása eredménytelen maradt, mivel ugyanezen előírások a szenátusban, azaz a felsőháziban 1925 május havában, a képviselőházban meg ugyanez év decemberében megszavazott Magánoktatási Törvénybe is belekerültek. A 39—40. cikk a román nemzeti tárgyak tanításáról intézkedik, a 35. cikk szerint az iskolába csak olyan növendékek vehetők fel, akiknek anyanyelve azonos az iskola nyelvével. A 16. és 109. cikk a tanároknak a román tárgyakból köteles vizsgálatát szabályozza. Az 58. cikk a magántanulók vizsgáztatását tiltja meg.19 E rendeletek és törvények különösen a tanárokat és az iskola- fenntartó hatóságokat állították nehéz feladat elé. A tanárok jelentékeny része ugyanis kétszer-háromszor előállott, amié a felnőtt korban megkívánt nehéz, 4—5 tagú bizottság előtt leteendő vizsgán átesett. Többeket utólag, a már sikeresen letett vizsga után, még külön nvelvi tanfolyamra is berendeltek Tasiba. A magántanulókon kívül az iskolából kiestek a törvény alapján a németek, a zsidók. Kiestek az örmények. bár ezek magyaroknak vallották magukat. Görögkatolikus, görögkeleti sem iratkozhatott be, mivel ezeket az állam románoknak számította. Egy-egv eltérés mind'fí külön miniszteri engedély alapján, különleges esetekben fordult elő. A tanulók létszámának csökkenése az iskola anyagi terheinek viselését nagyon megnehezítette. Ehhez járult, hogy az állam közvetlen levelezést kezdett az iskolákkal. Az egyházi Főhatóságnak alig maradt más inga, mint az anyagi iigvck intézése. Az 1923. év a tanulók külső megjelenését is szabályozta. A minisztérium ugyanis előírta az egvensapka viselését és az intézet kezdőbetűivel, sorszámmal ellátott karszám viselését. A diákoknak ellenőrző könyvecskéket kellett magukkal hordaniok. Az 1923—24. tanévben az intézet állandó tornatanárt kanott Schenker Lajos tartalékos őrnagy, okleveles vívótanár személvében. Az egységes irányítás következtében a tornatanítás előrehaladást tett. A torna a vívás bevezetésével többoldalúbbá lett. Az iskola magyar tannyelvének megvédése. Ez iskolának még különleges nehézsége is adódott az abban működő kegyesrendiek miatt. Az államhatalom vezetői között ugyanis az az elmélet kapott lábra, hogy a szerzetesek minden országban a7 állam nyelvén működnek, következőleg itt is románul tanítsanak. E beállítás nyilvánvalóan összefügg Angelescu miniszternek azzal az elgondolásával, amely a magyar nemzeti egvség bomlasztását minden lehetséges eszközzel megpróbálta. Az elmélet helytálló olvan országokra. ahol a szerzetesek az államalkotó elemből kerülnek ki, de nem illik Erdélyre, ahol a katolikus szerzetesek kisebbségi nemzethez tartoznak és kisebbségi tanulókat, jelesül általában római katolikusokat tanítanak. Az erdélyi római katolikusok meg nem románok. A bonyodalmat a kolozsvári közoktatásügyi vezérigazgatóság 10.596—1923. sz. rendelete vezette be, amely szerint a szerzetesek és is U. o. 15., 101—104., 112—115. 1. 18 Lege aaupra Inv&t&mftntului Partieular, Bueure^ti. 1925.
