Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
21 A templom az erdélyi katolikus restauráció korának első és alkotó erőre valló emléke, most lett kétszáz évessé. Ez idő alatt belseje erősen elhanyagoüódott, éilénkebb hitélet fenntartására barátságtalannak látszott. Most a főgimnázium igazgatója, egyben a ke- gy es rendi társház főnöke, a nehéz pénzügyi viszonyok dacára felvállalta, hogy a templomot rendbehozatja. A katolikus társadalom és az erdélyi Szociális Misszió közreműködésével a szükséges összeg jórészét összeszedte. A restauráció így 1924-ben megtörtént. A templomnyitás és annak megáldása nagy ünnepélyességgel ment végbe.13 A lelki élet terén jelentős intézkedés a kegyesrend alapítója, Kalazanti sz. József tiszteletének az 1922—23. tanévben történt felújítása ünnepély keretében. Ez az ünnepély azután évenként megismétlődött. Az ifjúsági lelkigyakorlatot Gajdátsy Béla és Petres Kálmán, más évben Olasz Péter jezsuita atya és Csergő Benedek hittanár vezették. Lendületet nyert a művészi nevelés. Részben a Földvári György vezetése alatt álló kiváló zene- és énekkar, részben művészettörténeti előadások révén. 1922—23. tanévben P. Tóth Lajos, a következő tanévben dr. Biró Vencel tartottak az ifjúságnak művészettörténeti előadást vetített képek kíséretében. Diviaczky Rezső rajztanár állandóan nagy buzgósággal fáradt az ifjúság művészi ízlésének fejlesztésében. A Fázmány-önképzőkörben szorgalmas munkásságukért a felhozott tanulókon kívül Rónai András, utóbb egyetemi tanár, Cservény Albin, utóbb intézeti tanár, nevét emeljük ki. Hosszabb megszakítás után 1924—25. tanévben két szülői konferencia is volt az intézetben. Ezek az iskola és a szülői ház kapcsolatát emelték és időszerű pedagógiai és didaktikai kérdéseket tárgyalták meg. A második konferencián dr. Scheitz Vilmos, volt városi főorvos, intézeti orvos a szülői háznak a testi nevelés körül végzendő kötelességeit ismertette. Az ifjúság jelentékeny részének félüdítésül szolgált a többnapos kirándulás Brassó és környékének megtekintése 1922. szeptemberben, Verespatak bányának 1924-ben, Gyulai ehérvár-Vajdahunyad vidékének megismerése 1925-ben. Egyidejűleg az itthonmaradt ifjúság is egy-egy napra kirándult a város környékére, hogy a szabadban időzés örömeiből szintén kivegye a részét. Az igazgató az 1923—24. tanévben úgynevezett vidám órákat vezetett be. Ezeket az ünnepnapokat megelőző délután tartották. Tréfás szavalatokkal, komikus jelenetekkel, mókás énekekkel, álló és mozgó vetített képekkel hangolták fel az ifjúságot. E szokás azután hosszai időn keresztül megmaradt. A vetítést Fertetics István tanár végezte. Az iskolai élet megnehezül. Az ifjúság kedvre hangolása annál! inkább szükségesnek látszott, mivel iskolai teendői évről-évre szaporodtak. Az 1922—23. tanévtől az év három időszakra oszlott, ami a számonkérés eseteit szapo13 U- o. az 1923—24. tanévben bevezetett leírás. A Pásztortűz egyidejűleg külön számot adott ki. Hétfői Újság, 1924. okt. 20. sz. Kolozsvár.
