Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940
14 Katolikus Státus, mint iskolafenntartó képviseletében dr. Márki Sándor igazgatótanácsos volt jelen. Az évi ellenőrző látogatást is a magyar főigazgató végezte. Tovább munkálkodott az ifjúsági Pázmánv- önképzőkör, a Mária-kongregáció, a kölcsön-tankönyveket kiadó Segítőegyesület. Mint mindig, ez évben is többször megjelent az ifjúság körében a jó főpásztor, gr. Mailáth Gusztáv Károly püspök. Az ifj lísági évi lelkigyakorlatokat a helybeli főtéri plébánia két segéd- lelkésze tartotta meg. Nehézségek az új helyzetben. Azonban egyes tünetek arra vallottak, hogy az iskola nehézségekkel kiizkccik. Tornaterme ugyanis majdnem egész tanévben katonák lakásául szolgált, ennek következtében torna-tanítás a|lig volt. Az ifjúsági kirándulások, a szabadabb közlekedés hiánya miatt, a szükségnek megfelelően, az őszi mezei élet megfigyelésére, szeder-levél gyűjtésre, kisebb délutáni sétákra szorítkoztak. A rövid szorgalmi idő miatt a Mária-kongregáció életébe különösebben vopzó mozzanatokat nem lehetett beiktatni, kedves napjai: a felavatás és az évi ünnepély is elmaradtak. A nyugtalanlelkű világban at Főpásztor és a tanári kar együtt fáradoztak, hogy az ifjúságot vallásos érzelmeiben, a fegyelem és a 'tekintélytisztelet útján megtartsák. A szülök költözködése miatt megkezdődött a vándorlás: az év folyamán 36 nyilvános táruló hagyta el az intézetet. A tanulók statisztikája a múltbeli virágzás képét mutatta. 745 beírt tanulóból vizsgálatot tett 674, köztük 45 fiúi és 17 leány magántanuló. Az iskola keresettségét a vallási megoszlás legjobban igazolja. A vizsgálatot tett 419 római katolikus mellett 46 volltt görögkaitolikus, 2 örménykatolikus, 5 református, 10 lutheránus, 8 görögkeleti, 2 unitárius, 182 izraelita. Az utóbbiaknak ugyaniisl nem volt középiskolájuk a városban. A román tanulók mindenkori nagy tömege természetessé tette, hogy az intézet tőlük támogatást, védelmet várt. A szülök állása társadalmi tagozódásuk képét szemléltette. Főbb irányok: gazdasággal foglalkozott 67, iparból elit 105, kereskedelemből 181, közhivatalban nyert alkalmazást 139.1 Általában ezek maradtak a főfoglalkozások, amelyek családi köréből a tanulók kikerültek. Közép- és kisbirtokos falusi-, ipar-, kereskedő-, tisztviselő városi .Szülők gyermekei az iskola állandó tanulói. Viszonylagosan módosak, mivel a néhány középiskolái osztályt végző szegénység inkább a polgári iskolát látogatta. A város eddigi kultúrképét tekintve, annak jellegét egyeteme, számos főiskolája, sok középfokú iskolája, több vezető intézménye (kir. ítélőtábla, posta- és vasútigazgatóság, erdészeti felügyelőség, hadtestparancsnokság, több püspökség, stb.) itt elhelyezkedése, általában a város lateiner volta határozta meg. Iskolavárosnak mondották, de hivatalnok városnak is nevezhették volna. Ipar- és kereskedelmi kamara e tereken létesítettek középpontot és fejlesztettek jólétet. Ezt a gazdag felfrissültséget a szellemi megnyilvánulások tömege színesíA kolozsvári rom kát fiú-főgimnázium 1918—19. tanévi értesítője.
