Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1940

8 egyszer hozzájuk fordul. Bíró Vencel írásaiban az aprólékos és fára­dozással összegyűjtött levéltári adatok nyomán megelevenedik az egykori élet a maga teljességével, sokrétűségével, ünnepeivel és hét­köznapjaival. Tudományos súlyukat lemérni a szakkritika hivatott. A magunk részéről, amikor rámutatunk arra, hogy ezek szerezték meg szerzőjüknek a most már újra magyarrá lett kolozsvári egyete­men a rendes tanárrá való kinevezést) a Corvin-koszorút és a Magyar Tudományos Akadémia tagságát, fajsúlyúkat illetőleg már biztos tájé­kozódást nyerhetünk. * * * A Farkas-utcai róm. kát, gimnázium főszomszédságában kétszáz évnél idősebb a rendház. Másfélévszázadot valamivel meghaladó idő óta a piaristák lakják. Boltozatos, mélyablakú s széles fenyődeszká­val burkolt folyosóit a lepergett évtizedek alatt Kalazanti Szent József fiainak tekintélyes sora rótta. Kevesen voltak azonban, akik szerzetes-tanári pályájukon más háznak nem voltak tagjai s még kevesebben, akik, mint az unius domus lakói majdnem minden el­képzelhető rendi tisztséget viseltek. Rendfársunk közéjük tartozik, s nevelői pályájának csak némi értékelése alkalmával erre a mozza­natra, mint alapszínezetet adó körülményre tekintettel nem lenni, téves, félreismert képet eredményezne. Lelki gazdagsága alapján sok­oldalú nevelő. Az évek során át, főleg az első világháború előtti esz­tendőkben (iskolánkhoz az 1908—9. tanévben került), osztályfőnök. Tágranyíltszemű emberbimbók figyelnek jóságtól áradó szavára, majd meg az életbe készülő, meglett, kész fiatalok közé szórja lelkének kincseit, aszerint, hogy az alsó- vagy felső tagozaton tanít. Mint az iskolánkkal kapcsolatos Mária Terézia finevelőintézet aligazgatója messze vidékről összesereglett magyar gyermekeknek pótolja nem egyszer azt, amit otthon hagytak: az aggódó szülők gondosságát és szeretetét. A román uralom alatti négy évig iskolánk igazgatója. A rá­bízott szellemerkölcsi tőkének és intézetnek nemcsak hű sáfárja és gyarapítója. Az Évkönyvek feljegyzése szerint vezetése mellett léte­sült új dísztermünk, ugyancsak az ö igazgatása alatt ünnepelték a kegyesrend e városba költözésének 150 éves évfordulóját, amit az öregdiákok a Dr. György Lajos szerkesztésében megjelent Öregdiák visszanéz c. albummal még külön is emlékezetessé tettek. Igazgatója volt később a Báthory-Apor Szemináriumnak. Rendi elöljáróinak s később rendtársainak bizalmából a rendi tanárképzőnek, az erdélyi tartomány hittudományi főiskolájának volt tanára, majd rendi kor­mánysegéd s végül rendfőnök. Ebben a minőségben érte Magyarország Kormányzója részéről egyetemi tanárrá való kinevezése. Az iskolának külsők előtt napról-napra egyenlőnek látszó mun­kája nem könnyű, őrli a lelket. Egész embert kíván. Akiket az élet bármiféle vonatkozásban összehozott Biró Vencellel, az első pillanat­ban ezt látták meg benne. Kötelességének maradéktalan teljesítését magával szemben keményen értelmezte. Nem elégedett meg az elő­írások egyszerű betartásával. Többet adott. Dr. Patay Józseffel együtt a VI. és VII. osztály számára történelmi tankönyvet írt. A Jóbarát című ifjúsági lapnak ott áll a bölcsője mellett. Később meg alig

Next

/
Oldalképek
Tartalom