Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1914
5 kor dr. Hirschler József prelátus-plébános által mondott ünnepélyes requiem után a kegyesrendiek sírboltjába temettük el. A templomban a temetési szertartás előtt e sorok írója búcsúztatta el a Kegyesrend nagy halottját tanártársai és tanítványai nevében, a szertartás végeztével dr. Szádeczky Gyula egyetemi tanár, az E. Gy. T. elnöke könyeket fakasztó beszédben búcsúzott a jó baráttól, a helyi gyorsírók apjától. A végtisztességben résztvettek az E. R. K. Státus képviseletében: dr. Fejér Gerő tb. kanonok, státusi referens, dr. Márki Sándor egyetemi tanár, a főgimn. státusi világi gondnoka, Merza Lajos kir. tan., igazg. tanácsos; a Tud. Egyetem tanári karának számos tagja ; helybeli egyháziak; Kuncz Elek kir. főigazgató; az Erd. Gy. T. képviseletében : dr. Szádeczky Gyula egyet, tanár elnök, dr. Boér Elek egyet, tanár alelnök, dr. Szentpéteri Zsigmond egyet, tanár ellenőr és 60 növendék; Marsits Rozina az áll. fels. leányiskola és leánygimnázium igazgatója; Pálmai Lenke az áll. tanítónőképző intézet igazgatója; az áll. ép. és kult. mérnöki hivatal élén Gere Kálmán műszaki tanácsossal és a jóbarátok, ismerősök beláthatatlan sokasága. A tanügy közös gyászában a temetési menettel résztvettek a helybeli tanintézetek: a Kalazantinum elöljárósága és növendékei; a Kereskedelmi Akadémia igazgatója, tanárkara és ifjúsága; a testvérintézetek: ev. ref. főgimnázium, az unit. főgimn., a m. kir. Tanítóképző- intézet igazgatója, tanárkara és ifjúsága; a Lyceumi elemi főiskola igazgatója és tanítótestülete. Benne egy tipikus piarista tanár halt meg, aki tudásával, akaraterejével, vasszorgalmával, meleg érzésével, könnyed vidámságával mindenkor, a legnehe
