Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1914

7

erősbödő magyar szellem, a magyar fejlődés között. A XVI. és XVII. század kulturhistoriai részletek ismertetése céljából könyvtárakat, városi, vármegyei és magányosok oklevéltárait kutatta, hogy egy-egy kérdést alaposan, a korszerűség és történeti hűség kritikus szemüvegén keresztül megvizsgálva, tisztázzon. Nagyobb munkái: „A magyar szellemi művelődés történelme“ (Debreczen 1907), „Debreczen város köz- igazgatása és törvénykező módja a XVI. században“ (Kolozsvár 1909.)

Enemű munkássága, melyet az utolsó pillanatig nagy lelkiismeretességgel végezett, többször elismerésben részesült s ha vágyai más elismerésre is számítottak, az az ő folytonos előretörekvésén alapult. A küzdelmes élet, a folytonos munkásság, a záros időhöz kötött napi foglalkozás, néha egy-egy csalódás közepette ha nyugodni vágyott, visszatért a klasszikusokhoz és azoknak gyöngyeit — jobbára a még fel nem dolgozottakat — ültetgette át zamatos magyarsággal s le nem kicsinyelhető költői érzékkel. A Kegyes tanítórend tanárképzőjének „Kalazantinum“ című havi folyóiratában sok ilyen fordítás jelent meg Senior-tól, a megboldogulttól.

Kedélyvilága a társadalomban, a társaságokban közkedveltté tette s az a fáradtságot, időt nem kímélő érdeklődése minden iránt, ami szép, jó, hasznos, ismertté tette őt hamar városunkban is. így azután figyelve az életet, a megélhetés forgatagában a mindennapos tülekedést és annak irányító eszméit, ennek pedig fennenjáró, avagy mélyreható reális és etikai értékét kezdte analizálni. Ez és semmi egyéb volt alapja, indítója annak, az őt annyira jellemző nevelési