Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913
/ székely papság két esperes igazgatása alatt állott.1“ Az egyik a mai Csík megye papságának volt feje s Csíksomlyón lakott, a másik a mai Háromszék megye papságát igazgatta s Ge- lencze volt a székhelye. Az espereseket a papok választották s a fejedelem erősítette meg.' Házassági s egyéb egyházi ügyekben mondott ítéletöktől a fejedelemhez lehetett fellebbezni. Papokká az akkor Leleszen lakó Csanádi püspök, vagy pedig a kamienici (Oroszország) püspök szentelte őket. Az ellenőrzés nélkül maradt papok élete nem felelt meg az előírt követelményeknek. Rendesen házasodtak, a gelenczei esperes is, a csíki papok közül csak négynek nem volt felesége s a házasságról írásbeli bizonyítványt is adtak ki. Vagy a felszentelés előtt nősültek meg s azt felszenteléskor eltitkolták, vagy felszentelés után vettek feleséget. Koruk hibájában szenvednek ők is, erős sörivók. Kiképzésük fogyatékos,, papnevelő intézet híjján egymástól lesnek el a tudományokból egyet- mást s jobb hiányában felszentelték őket. Így kellő tudo(Kászonújfalú), Gelencze, Pólyán (Kézdiszentkereszt), Esztelnek, Lemhin (Lemhény), és egy falú Gyertyaszentelőboldogasszonyról elnevezve (Boldogasszonyfa). Statisztikai adatok szerint tisztán ezen említett helyek lakossága ma is több 40000 embernél, pedig e helyekhez még több község, plébánia is tartozott, emellett a lakosság is sűrűbb volt, mint most. 1900-ban Udvarhely megyében a római katholikusok száma volt 41893, a görög katholikusokkal együtt 43280 ; Háromszék megyében 45681, a görög katholikusokkal 48146 ; Csík megyében 104287, a görög katholikusokkal 125287. 1910-ben a római és görög katholikusok száma Udvarhely megyében 46624, Háromszék megyében 52706, Csík megyében 141075. (Húber Imre tanár úr szives utánjárása alapján). Szóval a jezsuitáktól említett 40000 katholikus nem nagyítás. 1608-ban a csíki— gyergyói—kászonszéki papok gyűlésén 10 pap volt jelen, de ez nem teljes létszám. (Székely Oklevéltár, IV. k. 184. 1.) 16 1608-ban már volt adminisztrátor püspök (Székely Oki. IV. k. 184. 1.). Báthory István foglalkozott a püspökség visszaállításának gondolatával, de egyházi vagyon nélkül ez nem volt lehetséges. Bornemisza Pál erdélyi püspök Erdélyből távozni kényszerülvén, nyitrai püspök lett, helyébe Báthory először a csíksomlyói esperest akarta püspökké tenni, majd Reszka Szaniszló római poenitenciariusi sigillátort, ki hajlandó is volt elfogadni, de mert a püspöki vagyon visszaszerzése nehéz s kényes feladat volt, a kinevezés elmaradt. Az erdélyi egyházmegye cimére nem neveztek ki a fejedelemség egész ideje alatt püspököt.