Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1913
17' kötelezték azonnal gyónásra, de misét naponkint kellett hallgatnak. Épp így nem erőszakolták a meg nem keresztelt tanulókat se áttérésre, ha azonban a katholikusok példájára valamelyik gyónni akart, feloldozást ugyan nem kapott, de a pap bíztatta a keresztelkedésre.34 A kálvinista Giczy János nagyváradi kapitány halálos beteg testvérét, ki a jezsuitáknál tanult, mindenesetre saját kérésére, a kolozsvári rektor meggyóntatta s meg is áldoztatta.35 Az áttérés ideje nem lévén állami törvénnyel szabályozva, sok tanulójuk lett katholikus. Az iskoláéhoz hasonló keresettségnek örvendett a szeminárium is. Az oláh püspök, a protestáns nemesek, köztük a tanácsosok is, itt neveltették gyermekeiket. A jezsuiták szívesen fogadták őket abban a reményben, hogy így megnyerik a nemességet s az ő áttérésökre áttér egész Erdély, mert a nemesek példáját követni fogják alattvalóik is. A szegények konviktusá- tól is hasonló eredményt vártak. A mennyiben ide eleinte nemcsak tanulókat vettek fel, hanem kézműveseket, egyéb foglalkozásúakat is, kiket temetéseknél, egyházi éneklésnél, házi munkáknál is felhasználtak, sokan áttértek, amire bíztatták is őket.36 Kedvező körülmények között, missziók, hitviták, röpiratok, nevelő intézeteik révén így hatnak a jezsuiták katholikusra, más vallására egyaránt. A mi a katholikust hitében megerősíti, ugyanaz a más vallásút a katholikusok közé hozhatja. 5 az áttéréseknek csak a jezsuiták igyekezete volt a főoka, kényszerítésről szó se volt. Az uralkodó család pártolta a katholikus vallást, de annak felvételére senkit se szorított, a főhivatalnokok protestánsok voltak s a legelőkelőbb nemesek közül egynéhány tért csak át. A másvallásúakra leginkább a benső katholikus hitélet hatott, mely a jezsuiták működése nyomán fakadt. Szép beszédek, hitviták szólhatnak az észhez, de az átérzett vallásosság látása hat leginkább a szemlélő lelkiiletére. S a jezsuiták sikereinek legnagyobb dicsérete a katholikus hitélet emelkedése. 31 Epist. I. k. 89., 141., 220. 1. 35 ü. o. 11. k. 70. I. 36 ü. o. 11. k. 144—145. 1. 2