Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910

5 vezető embere, tizenhárom év óta meg a kegyestanító­rend főnöke. Egyénisége annyira vonzó, érdemei annyira szembeszökőek, hogy az iránta érzett szeretet s nagyra­becsülés nem maradhatott kifejezés nélkül. Magyar Gábor ma 69 éves, az Alföldön, Félegy­házán született, az Alföld volt legkedvesebb helye egész életében. Tanított Tatán, Nagykanizsán, hol Wlassics Gyulát is tanítványai között látta. Rövid szegedi tanár­kodás után ugyanott igazgató lett 29 éves korában. Mint igazgató a társadalmi életben előkelő helyet foglalt el, elnöke volt a Dugonics-szoborbizottságnak, az 1876-iki szegedi országos iparkiállítás közművelődési osztályának alelnöke, Szeged város reá bízta a híres Somogyi könyv­tár igazgatását. Az 1879-iki árvíz által megrongált ósdi gimnázium helyett Szeged szép palotát emelt s az új gimnázium létrehozásában nagy érdeme van Magyar Gábor­nak. A király a Ferencz-József-rend lovagkeresztjével tün­tette ki, címzetes főigazgatóvá nevezte ki, Szeged városa díszpolgárává választotta, a kegyestanítórend pedig rend­főnökké tette. Mint tanár és igazgató szerette az ifjúságot, nép­szerű volt mindenkor; bár erélyes volt, de a büntetés­ben nagy tapintattal járt el. Az ifjúság szeretetét aján­lotta, mint igazgató, tanárai figyelmébe, hangsúlyozta, hogy a tanár annyira fölötte áll a tanítványnak, hogy őt ez meg nem sértheti, így a tanárt eljárásában nem vezet­heti soha boszú vagy sértett önérzet. Érdeklődött a tanulók iskolán kívül való viszonyai iránt, jártas volt a szülőkkel való érintkezésben, a szülőknek az iskola ellen táplált helytelen ítélete, elfogultsága eloszlatásában. Igaz­gatói s tanári teendői végzésében pontos volt, a szegedi gimnázium alatta fejlődött a Délvidék elsőrendű intézetévé. Rendfőnökségének kora nagyjelentőségű a rend tör­

Next

/
Oldalképek
Tartalom