Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910

48 jasságban.1 De a vallási viták nem szüneteltek még a táborban sem. Ámbár a keresztény vallás egy — mondották — de mivel a szer­tartásban és a szentségek kiszolgáltatásában nem értenek egyet, a a táborban mindegyik felekezetnek legyen saját papja s a papok és hívők közül egyik a másikat gyalázó szóval ne illesse.1 2 Hiába újítják meg e határozatot, a rend nem állott helyre, Ferdinánd uralkodása alatt felhatalmaztak bárkit, hogyha sértve érzi magát, ügyét egyenesen a vajdák elé viheti.3 Végre is a lutheránusok és kálvinisták között a békét úgy akarták megszüntetni, hogy vallásvitát rendeltek el, ahol mindegyik felekezet terjessze elő tanait s az ellentétes nézeteket egyeztessék ki. Az 1557. jún. 1 — 10-ig tartott tordai országgyűlés is így intézke­dett,4 de a jún. 13-án összeült zsinaton a kisebbségben levő kálvi­nisták háttérbe szorultak. Ennek tulajdonítható, hogy az országgyűlés megemlékezve arról, hogy előbbeni határozatuk szerint a katholikus és lutheránus vallás szabad vallásgyakorlatot élvez, most minden veszekedés elkerülése végett a kálvinista vallást eltiltja, mint amelyet Melanchton Fülöp is helytelennek nyilvánított.5 A lutheránusok val­lásszabadságát ezen országgyűlés hangoztatta legvilágosabban s leghatározottabban. Vannak, kik a lutheránusok vallásszabadságát 1563-tól számítják, de ez nem más, mint az 1557-iki határozatnak majdnem szóról-szóra való megismétlése.6 A kálvinista vallás terjedését a lutheránus papok (Dávid Ferenc) s a főurak (Petrovics) áttérése is nagyban előmozdította, nem tudta megakadályozni a medgyesi vita sem, mely 1561 febr. 6-án ült össze az országgyűlés határozatából.7 A felekezetek terjedésével meg sok baj támadt a templomkérdés miatt. A régi hívek a jogfolytonosságra, az új felekezetek hívőik többségére hivatkozva, követelték magoknak a templomokat. Több megoldást kerestek. Először úgy döntötték el a vitás kérdést, hogy először az egyik felekezet tartson isteni tisz­teletet, a másik pedig várja be türelmesen, míg annak vége lesz, majd pedig úgy, hogy az egyik az egyik nap, a másik a másik nap 1 E. O. E. I. 411. 1. 2 E. O. E. I. 527. 1. 3 E. O. E. 1. 539. 1. 1555. ápr. 24. Marosvásárhely. ^ E. O. E. II. 78. 1. 3 E. O. E. 11. 93. 1. 1558. márc. 27—ápr. 3. Torda. a E. O. E. II. 218. 1. 7 E. O. E. II. 187. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom