Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
26 dézsmáit első sorban azon főurak bérelhették ki, akiké volt a jobbágy. Ha pedig valamely helyen három vagy több birtokos van, aki először fizeti le a kibérlés összegét, azé a bérlet. Ha saját részüket külön akarják kibérelni, azt is megengedi a törvény. Ha rendes időben nem fizetnek, aki előbb fizet, azé lesz a dézsmaszedés joga.1 A fizetés ideje szt. György nap, helye Búza városa, Szolnok-Doboka megyében. Utóbb két részletben kellett fizetni, az elsőt szt. György, a másikat szt. Márton napkor és pedig azon megye székhelyén, hol a bérlés történt. Ha a rendes időre nem fizettek, azok neveit összeírták s az ispánok felkeresték őket lakásukon. Ha a fizetésre nem volt pénzök, akkor erre esküt tettek, az árendát azonban ingóságaikból megvették. Birságul fizetett még három márkát, egy az uralkodóé, kettő az ispánoké lett.1 2 Dézsmát fizettek mindazon helyek, melyek ősrégtől jobbágytelkek voltak, ha most már nem laknak ott jobbágyok, hanem oláhok, azok is fizetik. De ha magok a nemesek művelik az ilyen földet, dézsmát nem fizetnek.3 A jobbágyok a dézsmát a saját házukhoz tartozó földek után is, a nemes ember házához tartozók után is fizették, ha ők művelték azokat. Az egyháziak, a nemesek, a székelyek két első rendje a fizetés alól fel volt mentve. A szász papok tovább is szedték a dézsmát, de az országgyűlés kérésére Izabella meghatározta, hogy hol csatoltassék 3A, hol 1/3 rész a kincstári jövedelemhez.4 A dézsmaszállítás módját az 1558 márc. 27.—ápr. 3. tordai országgyűlés szabta meg. Eszerint a gabonadézsmákat kévékbe vagy keresztekbe kellett rakni, mint azelőtt. Tehát ez régebbi szokás már. Ha a dézsmáló nem jelenik meg a rendes dézsmálási napon, figyelmeztessék erre s tűzzenek ki egy új napot. Ha ekkor már megjelenik, a jobbágyok a dézsmákat elszállítják s a szállításért a dézsmából tizedet kapnak. Ha újból nem jelenik meg, a jobbágyok sajátjukat beszállíthatják. De a helység bírája olvassa össze előbb a dézsmákat.5 így tehát várni kellett addig a szállítással, amíg a dészmáló a dézsmát át nem nézte, ami terhes volt a jobbágyokra nézve, különösen az állatdézsmáknál. Az állatok eltartása sokba került, éppen azért 1558-ban már időhöz kötötték az elszállítást. Eszerint Bihar megyében a dézsmálás után még három hónapig kötelesek tartani a dézsma1 E. O. E. I. 220, 300. 1. 2 E. O. E. II. 91. 1. 3 E. O. E. II. 115. 1. 4 E. O. E. II. 29. 1. s E. O. E. II. 91—92.11.
