Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
23 részesülnek. A megyék ispánjai az országgyűlés helyére embereket küldöttek, ezek a vajdák megbízottjaival együtt jártak szállás után. A székelyek, szászok is így tettek.1 Az országgyűlés lefolyása az, hogy az összehívó előterjeszti a gyűlés tárgyát, többször maga a fejedelem személyesen nyitotta meg a gyűlést, Izabella is mondott az országgyűlésen beszédet. Az országgyűlés tagjai az előterjesztett dolgokon tanácskoztak, határoztak. De maga az országgyűlés is állhatott elő indítványokkal, ezeket kérés alakjában szövegezték meg. A gyűlések általában csendes lefolyásnak, nem helyezkedtek szembe az uralkodóval. A gyűlés hatásköre igen kiterjedt, alig van dolog, amely nem ide tartozott. Követeket választ az országgyűlés, utóbb azonban e jogát átadta a fejedelemnek. A követeket utasítással látja el, megbízóleveleket állít ki nekik, a visszatérő követek jelentéseit meghallgatja. Levelezéseket folytat külföldi uralkodókkal, igy felir a szultánhoz Becse vára visszaadása ügyében; levelez V. Károllyal, Ferdinánd- dal tárgyalásokat folytat. Viszont az országgyűlés is kap levelet, mint pl. a szultán levelét, hogy Frátert tegyék le. János Zsigmond újabb uralkodása idején a küldiplomácia inkább a fejedelem kezében van már. Az uralkodó az országgyűlés előtt tesz esküt, hogy az ország törvényeit megtartja, az alattvalók viszont itt esküsznek hűséget a fejedelemnek. Az országgyűlés intézi a összes belügyeket. Itt szavazzák meg a hadi adót, katonát, gondoskodnak az összes pénzügyekről, az országgyűlés hozza az igazságszolgáltatás törvényeit, az ítéleteket tudomásul veszi, idetartozik a vallásügy, az ipar, kereskedelem körébe tartozó minden ügy. Szóval a három nemzet tudtán kívül nem történik semmi, ha nagy hatalmat is ad, mint adott Fráternek, de felelősségre is vonhatja. Az államot érdeklő ügyekről az uralkodó is beszámol, az ország- gyűlés a legfőbb ellenőrző hatalom. Még a magánügyekbe is beleavatkozik, ha az állam érdekéről van szó. Ilyen ügy pl. a fejedelem házassága. Az országgyűlési határozatok feltüntetik annak hatáskörét, a hatáskörébe cső ügyek fejlődését, ezeket fogjuk egyenkint szemügyre venni. Pénzügy. A háborús időben hadügyi célra is sok pénz kellett, a török adó, a töröknek adott ajándékok, a végvárak fentartása, a követek költségei sokba kerültek, az államnak tehát jövedelemre volt szüksége. A jövedelmi forrásokat két csoportba i E. 0. E. I. 506. 1.
