Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1910
10 három nemzet, magyar, székely és szász nemzet külön jogokkal bir, először ezeket kellett közelebb hozni s János Zsigmond országának más két részét, a Temes vidékét és a Tisza mellett levő megyéket csak azután lehetett hozzácsatolni. A székelyek Erdély keleti részén, mint határőrök állandó katonák voltak. Nemesi jogokat élveztek, egyedüli feladatuk volt a honvédelem. Vagyon szerint három rendre, főnépek (primores), lófők (primipili) és gyalogosok (pixidarii) rendjére oszlottak. Az előkelők 3—4—5 lóval, a lófők lóháton jelentek meg a harcban. A vagyon növekedése vagy csökkenése szerint egyik rendből a másikba lehetett emelkedni, vagy sülyedni. Védelmi hadjáratokban mindannyian részt vesznek, támadóban a lakosság kétharmada. Önkormányzási joggal bírtak, megyék helyett székekre oszlottak, igazságszolgáltatási tekintetben a szék bírája elé tartoztak, innét a székely ispánhoz, mint a székelység fejéhez felebbezhettek. Ügyeit a nemzetség gyűlésén intézte el. Egyedüli terhe, hogy a király koronázásakor, első házassága és első fia születése idején adót fizetett, a székelyek ökreiből minden negyedig a királyé lett. A függést a királytól kinevezett székelyispán képviselte, amely méltóságot királyaink többnyire az erdélyi vajdákra ruházták.* A szászok szintén hadi nép volt, a déli határokat védték és keleti hadjárataira kisérték el a királyt. A II. Endrétől nyert Andrea- num értelmében a szebeni ispán alatt állottak, önkormányzati joguk volt, hivatalnokaikat magok választották. Evenkint meghatározott összeget fizettek adó gyanánt. Mint kereskedők, vámot nem fizettek. A magyarok megyékben éltek, szervezetűk olyan, mint a magyarországi megyéké, a nemesek egyenesen a vajda hatásköre alá tartoztak. A három nemzet külön-kiilön gyűléseket tartott, csak az egész Erdélyt érintő ügyekben tanácskoztak közösen. Az összefüggés tehát laza, bár voltak közös ügyek, melyek összefűzték őket. Ilyen a hadügy, a közös védelem szükségessége hozta létre időnkint a szö- 1 1 Bővebben I. Szádeczky Lajos dr.: A székelyek történelmi intézményeiről. Érd. Múzeum. 1902. 7—8—9. f. Lóránd Lajos : A székely jobbágyság kialakulása.' Budapest, 1906. Dr. Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-iki átalakulásig. (Kolozsvárt, 1901.). Dr. Connert János: A székelyek alkotmányának históriája. Fordította- Balásy Dénes. Székelyudvarhely, 1906.
