Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1909
6 előforduló garat, száj és orr fonetikus hibáinak. A jó énektanár megjavítja a gyermek beszédhibáit, mert a modern énektanítás alapja, a hang fejlesztése, a hang képzése tiszta vocalis alapon. Aki énekelni tanul, helyes hangsúlyozást is tanul, mi az értelmes beszédnek egyik alapfeltétele. Lélek lesz a gyermek hangjában, s beszéde zenévé lesz a helyes hangképzés folytán. Ez a beszédbeli művészet az ember harmonikus műveltségének igazi mérőfoka. Hangjának fonetikus kiművelése nélkül Demosthenesként senki se tartsa műveltségét befejezettnek. Ezért mondja már Pestalozzi, mivé lehetne az ember, ha beszélő erejét ismerné (IX. 96.j Még az is fontos, hogy az ének helyes lélegzésre szoktat. A testet tornázással erősítjük, de a helyes lélegzésre, az életet fenntartó legfontosabb működésre, amely nélkül egy percig sem élhetnénk, alig fordítunk az iskolában valami gondot. A legtöbb ember csak ösztönszerüleg lélegzik, de nem tudatosan. Csak annyit lélegzik, amennyi az élet fenntartásához szükséges, de korántsem annyit, amennyit az egészség fenntartásához kellene. A helyes lélegzés az ember életében a tegfontosabb kérdések egyike. Lélegzéssel kezdődik életünk, s utolsó leheletünkkel beáll a halál. A modern énekpedagogiában a helyes lélegzés a hangképzés alapja. Ha a gyermeki hangot is a természet törvényei szerint akarjuk nevelni, akkor az énektanításnál gondot kell fordítanunk a helyes lélegzésre. A tanulók általában gyorsan, röviden s szaggatottan lélegzenek. Az ének számára inkább mély, s inkább rekeszizom lélegzés szükséges, hogy a tüdőt annyira erősítsük, hogy az bizonyos levegőkészlet felett tudjon uralkodni. Ilyen lélegzési gyakorlatok jobban fogják a tüdőt fejleszteni, mint a tornázás. Hozzá szoktatják a gyermeket, hogy a levegőt ne a szájon, hanem orrán át szívja a tüdőbe. A középiskolai éneklésnél oly gyakran tapasztalható deto- nálásnak is a hibás lélegzés az oka. Mivel a tanulók nem tartják be az egyenletes hangvételt, énekük szaggatott, darabos lesz, s a melódia vészit hajlékonyságából. Hány tanár java munkája emésztődik fel a detonálás elleni küzdelemben. És sokszor nincsen sikere, mert nem tünteti el a detonálásnak okát: a hibás lélegzést. A helyes lélegzésre való tanitás tehát az énektanításnak első főkelléke. Az eddig felsorolt okok is elegendők lehetnek, hogy az énektanításnak szükségességéről mindenki meggyőződjék. De örvend-
